Az elmúlt hét híre volt, hogy a delta variáns miatt Izrael újra szigorítani akar, mert úgy látják, hiába nagy az átoltottság, a korábban indiai mutánsnak hívott variáns ellen a vakcina sem véd eléggé. A megfertőzöttek 55 százaléka volt oltott, azt viszont nem közölték, hogy ebbe azok is beletartoznak-e, akik csak egy oltást kaptak.

Többnyire az oltatlan fiatalok betegedtek meg. Két régióban fontolgatnak emiatt szigorítást. Pedig az ott járt magyarok szerint a spanyolok igen fegyelmezettek. „Számunkra szokatlan szigorúsággal betartják a maszkviselést még a strandokon is, azonnal rászólnak egymásra, ha valaki szabálytalanul viseli a maszkot. Múzeumba, templomba sem lehet belépni kézfertőtlenítés nélkül” - mesélték a Szeretlek Magyarországnak.

Angliában Boris Johnson miniszerelnök szerint a mostani napi 24 ezer fertőzés két hét múlva 50 ezerre is nőhet.

Emiatt továbbra is kitartanak amellett, hogy július 19-től tovább enyhítik a koronavírus-korlátozásokat. Ott sem kell majd többé maszk, nem kell távolságot tartani, és lehetnek akár több ezer fős rendezvények is. Az enyhítések természetesen azonnal visszavonhatók, ha a helyzet drámaian változna.

Az Egyesült Királyságban a felnőttek 63 százaléka kapott már két adag vakcinát, és arra készülnek, hogy az 50 év fölöttiek ősszel harmadik oltást is kapnak.

Franciaországban egy hete kezdett terjedni a delta variáns, ez ott egyelőre 30 százalékot tesz ki a covidosok között. A francia kormány azt mondja, nagyon gyorsan oltatnia kell magát minél több embernek, különben már július végén kezdődhet a negyedik hullám.

Ott a felnőttek 46 százaléka kapott már oltást, de kettőt csak 34 százalék.

Magyarországon a hétvégén 65 új fertőzöttet találtak, és már egy hete nem változik a delta variánssal fertőzöttek száma, még mindig 9.

Rusvai Miklós virológus szerint van pár hetünk, hónapunk a delta felfutásáig, ő úgy számol, ősszel várható a következő járvány.

Szerinte nagyon nem mindegy, addigra mennyien oltatják be magukat két adaggal. Ugyanis az, aki megkapta a két vakcinát, enyhén megbetegedhet, de minimális az esélye, hogy tőle betegednének meg mások.

„Akik oltottak, azokban sokkal kevesebb vírus képződik. A fertőzés csak a felső légutakban, orr-nyálkahártyában, garatban alakul ki, és nem az egész szervezetben. Nagyságrendekkel kisebb mennyiségben ürülhet vírus a környezetbe" - magyarázza.

Duda Ernő virológus szerint védettségben még mindig nem állunk jól.

„5 millió ember van kétszer beoltva, de ez nem jelenti azt, hogy ennyien védettek, nem minden oltás, nem mindenkinek ad teljes biztonságot" - mondja.

„Tételezzük fel, hogy van egymillió ember, aki mostanában volt beteg. Vagyis az ország lakosságának körülbelül a fele még fertőzhető."

Szerinte minél több tizenévest, fiatal felnőttet kellene beoltani, mert ők terjesztik most a vírust, még akkor is, ha ők maguk nem betegszenek meg. Ő megszüntetné a regisztrációt, és elkezdene olyan helyen is oltani, ahol nincs internet, ahol nem is tudnak az oltásról, de talán a vírusról sem.

- véli. Abban reménykedik, hogy nyár végéig nem lesz komoly baj. Amikor viszont több lesz a delta vírusos beteg, akkor szerinte határozottan, gyorsan kell fellépnie az operatív törzsnek, kontaktkutatásokat végezni, és tesztelni folyamatosan.

Boldogkői Zsolt biológus szerint az eddigi variánsok egyértelmű szezonalitást mutattak Európában és Észak-Amerikában, de - ahogy fogalmaz - a delta variánsról egyelőre nem tudjuk, mennyire fékezi a jó idő.

– magyarázza, hogy még messzire vagyunk a biztonságtól.

A járvány idehaza jelenleg tartaléklángra kapcsolt, az enyhítések, ideértve a kötelező maszkhasználat visszavonása szerinte ésszerű rendelkezés.

- figyelmeztet. Azzal kapcsolatban nem bocsátkozik jóslásokba, mikor lesz az egésznek vége, szerinte sok múlik a kormányokon.

„A járvány akkor szűnik meg, ha regionálisan elérjük a nyájimmunitási küszöböt, ami az indiai variánsnál magasabb, mint az eddig ismerteknél. Mivel sokan ódzkodnak az oltásoktól, ettől a védettségi szinttől még igen messze vagyunk. Politikai döntés határozza meg, hogy milyen kockázati szint engedhető meg.”

Boldogkői Zsolt azt mondja, ha lesznek a kisgyerekek esetében is engedélyezett vakcinák, jó lenne őket is mielőbb oltani, az átoltottságot pedig tovább kell növelni, csak akkor érhető el a nyájimmunitás.

„A leghatékonyabb módja a járvány megfékezésének a védőoltás kötelezővé tétele lenne. Ezt azonban a fejlett világ kormányai nem merik bevállalni. Több ország a mézesmadzag elvet alkalmazza, pénzt, jutalmakat vagy sorsjegyet kapnak, akik beoltatják magukat. Sajnos, ez nem sok embert győz meg.