HÍREK

Rogán Antal 408 milliót keresett feltalálóként, Lázár János szántókat vett - nyilvánosak a politikusok vagyonnyilatkozatai

Többek között Áder János, Kövér László és Szijjártó Péter is növelni tudta megtakarításait 2020-hoz képest. A korrupciós botrányba keveredett Völner Pál viszont papíron szegényebb lett.

Link másolása

Nyilvánosságra kerültek a vezető politikusok vagyonnyilatkozatai, amelyekből kiderülnek, hogy milyen ingóságokkal és mennyi megtakarítással rendelkeznek, illetve van-e tartozásuk.

Áder János megtakarításai körülbelül 6 millió forinttal nőttek tavalyhoz képest, életbiztosítása pedig 6 ezer euróval lett magasabb. Továbbra is fizeti a lakásvásárlásra felvett hitelét, amelyből 2021-ben 4 millió forintot törlesztett, és még 37 millió forint tartozása van. Bár idén tavasztól már nem ő lesz a köztársasági elnök, a bruttó 3,5 millió forintos államfői fizetése élete végéig jár majd neki személyes gépkocsihasználattal, kétfős titkársággal, egészségügyi ellátással együtt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2 millió forinttal tudta növelni a megtakarításait, így már 5 millió van a számláján. Ráadásul 10 millió forintos tartozásából is sikerült törlesztenie mintegy 1 millió forintot.

Rogán Antal azokat a Szakonyfalu környéki erdőket és rétet birtokolja, mint eddig, más ingatlana továbbra sincs. A 816 milliós megtakarítása viszont igencsak megfogyatkozott, 206 millió forintot költött el belőle. Viszont feltalálóként keresett 408 millió forintot, miután 2020-ban ugyanígy 157,8 millió forintot tehetett zsebre.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek két ingatlanja van, megtakarítással azonban nem rendelkezik. Továbbra is törleszt egy 120 ezer svájci frankos hitelt, tavalytól pedig van egy 7,6 millió forintos hitelintézeti számlakövetelése is.

Novák Katalin államfőjelölt számos ingatlant birtokol. A XI. kerületben van egy 56 négyzetméteres lakása, felerészben tulajdonosa egy XI. kerületi, 240 négyzetméteres családi háznak és egy 90 négyzetméteres társasháznak, Szegeden egy 67, egy 166 és egy 174 négyzetméteres lakást is birtokol, emellett egy garázsa és egy balatonlellei nyaralója is van. Ezek közül van, amit bérbe ad, ebből összesen havi 225 ezer forint jövedelme van. A politikus 29 millió forintos megtakarítással rendelkezik, tavaly óta 3 millióval sikerült növelni félretett pénzét.

Varga Judit igazságügyi miniszternek viszont a friss vagyonnyilatkozata szerint már nincs megtakarítása, felélte az eddigi tartalékait. Budán és Balatonhenyén vannak ingatlanjai, emellett egy Volvo, egy 1993-as mesterhegedű és egy Yamaha pianínó tulajdonosa.

A korrupciós botrányba keveredett Völner Pál az előző vagyonnyilatkozata szerint még jelentős megtakarítással rendelkezett, 8 és fél millió forintja volt takarékbetétben, és 3 és félmillió forint készpénzben. A mostani dokumentum szerint a tartalékai igencsak megfogyatkoztak, mert már csak 2 millió forintja van készpénzben, emellett nyergesújfalui családi házat tulajdonol felerészben.

Szijjártó Péter külügyminiszter viszont tavaly növelte a megtakarításait: 400 ezer forinttal több vagyona vagy értékpapírban és 100 ezerrel több biztosítási eszközalapban. A banki megtakarításai viszont ugrásszerűen emelkedtek meg: előző vagyonnyilatkozata szerint még csak 220 ezer forintja volt a bankban, most viszont már 9,9 milliós megtakarítással rendelkezik. Ugyanakkor még mindig van 30 millió forint tartozása a szülei felé.

Lázár János 2021-ben tovább növelte a már eddig is tekintélyes ingatlanvagyonát: Hódmezővásárhelyen vett egy 22,9 és egy 7,8 hektáros szántót, valamint felerészben tulajdonosa lett egy 4,4 hektáros területnek is. A dokumentum szerint van egy 2017-ben vásárolt, tíz éves Land Rovere, egy 2019-ben vásárolt Mini Cooper Cabriója, és továbbra is lízingel egy 2019-es évjáratú Land Rovert. Készpénzben 14,5 millió forintos megtakarítással rendelkezik, de tartozása is van még: magánszemélyeknek 50 milliót kell még fizetnie, személyi kölcsönéből van még 18 millió forint, beruházási hiteléből pedig 38,9 millió forint.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagyonnyilatkozata szerint az 5 millió forintos jegybanki fizetése mellett lektorálással és vizsgabiztosként havi 760 ezer forintot keres, megtakarítása azonban nincs. Csupán egyetlen ingatlannal rendelkezik, egy 1985-ben örökölt balatonakarattyai családi ház tulajdonosa.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk