HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Rendkívüli intézkedéseket jelentett be a kormány az üzemanyaghelyzet miatt

A rendelet csütörtök este 10 órakor lépett hatályba.

Link másolása

A benzinturizmus és a pánikkeltés miatt nőtt meg a fogyasztás, közölte Gulyás Gergely a csütörtök esti kormányinfón.

Gulyás elmondta, az elmúlt napokban az egekbe szöktek az energiaárak Európában, számos országban több mint 200 forinttal többe kerül a benzin és a gázolaj, mint Magyarországon. Hozzátette, nem igazak a híresztelések, miszerint a kormány nem tudja, vagy nem akarja fenntartani az árstopot, és hogy ellátási gondok vannak.

A kormány a Mollal egyeztetve három intézkedésről hozott döntést:

  • a 7,5 tonna feletti hazai kamionok, és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautók csak kijelölt üzemanyag-kutakon tankolhatnak,
  • 20 forinttal csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját,
  • a kormány utasította a rendőrséget, hogy minden esetben indítsanak eljárást azokkal szemben, akik az üzemanyagellátás leállásáról közölnek információkat, és azokkal szemben is, akik nem üzemanyagtárolásra alkalmas tárolókba töltenek üzemanyagot.

Emellett a kormány a négy napos ünnep teljes időszakára kamionstopot rendelt el. A korlátozás alól az általános szabályok szerint mentesülnek többek között az élő állatot, gyorsan romló élelmiszert vagy üzemanyagot, tüzelőanyagot szállító járművek, és a humanitárius szállítmányok is.

A rendelet csütörtök este 10 órakor lép hatályba, mondta Gulyás Gergely.

Hernádi Zsolt Mol-vezér arról beszélt, továbbra is folyamatosan működnek a Mol finomítói, és érkezik a kőolaj a Barátság-vezetéken, de az Adria-kőolajvezetéken is üzemanyaghoz tudunk jutni, ha szükség lesz rá. Hozzátette: el tudják látni a teljes magyarországi keresletet, akkor is, ha tovább romlik a forint-euró árfolyam.

Hernádi fotókkal is bemutatta a kormányinfón, hogy olyan eset is előfordult, hogy valaki egy nejlonzacskóba tankolt. Szerinte a megnövekedett forgalom 70 százaléka a nagykereskedelmi fogyasztók miatt van, 20 százaléka a benzinturizmus miatt, és 10 százalékot tesz ki a pánikvásárlás. Ez hasonló, mint amikor a koronavírus-járvány elején elkapkodták a boltokból a WC-papírt, tette hozzá.

A napokban majdnem elérte a 15 millió literes értéket a fogyasztás, emiatt voltak logisztikai problémái a Molnak, magyarázta. „Pontosan annyi üzemanyagot tudunk termelni, amennyire szüksége van a piacnak. De van a visszaélésszerű felvásárlás, azt nem szabad hagyni”, mondta.

Az Origo kérdésére Gulyás elmondta, abban bíznak, hogy  „a józan ész lesz az irányadó”, és nem lesz EU-s energiapiaci szankció az oroszok ellen.

A Telex arról érdeklődött, hogy ha a magyar és az külföldi tehergépjárműveket meg tudják különböztetni az új rendelkezés alapján, akkor a személygépkocsikat miért nem. Gulyás azt válaszolta: nem nemzeti alapú a különbségtétel, hanem a vállalkozás székhelye szerinti, ezért nem érvényes magánszemélyekre. Emellett szerinte az is fontos, hogy egy személygépkocsinak kisebb a tankja, nem okoz akkora problémát.

Gulyás ezek mellett sajtókérdésre azt is elmondta, hogy ugyan egyetértenek a tanárok követeléseivel, és nyitottak is a tárgyalásokra, de remélik, hogy a jelenlegi helyzetben, ahogy a mozdonyvezetők, a pedagógusok is úgy döntenek, elhalasztják a sztrájkot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: