HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Rendkívüli állapotot hirdettek, miután az oltásellenes kamionosok tüntetése megbénította Ottawát

A rendőrfőnök és a polgármester is belátta, hogy a kanadai főváros egymaga már nem képes elbírni a több ezer fősre nőtt tiltakozó tömeggel.

Link másolása

Rendkívüli állapotot hirdettek Kanada fővárosában vasárnap, mivel már több ezren tüntettek az utcán a koronavírus-korlátozások és a kötelező oltás ellen - írja a Guardian.

Először a kamionosok kezdtek demonstrálni, miután január közepén előírták számukra a Covid-oltást, ha az Egyesült Államokba, vagy onnan kellene árut szállítaniuk. A sofőrök tiltakozásához azóta sok, a járványügyi rendeletekkel egyet nem értő is csatlakozott, azt akarják elérni, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba. A kamionosok konvoja teljesen megbénította Ottawát, a lakóknak pedig elege van már a folyamatos dudálásból, a közlekedési fennakadásokból és az egyre erőszakosabb viselkedésből.

Mivel a tüntetők azzal fenyegettek, hogy addig nem távoznak az utakról, amíg a kormány vissza nem vonja a kötelező oltásról szóló rendelkezést, a fővárosnak lépnie kellett. A rendőrfőnök szerint ez már egy olyan ostrom, amivel nem tudnak mit kezdeni. Jim Watson, Ottawa polgármestere elmondta, azért hirdettek rendkívüli állapotot, mert a főváros már nem bír el egyedül a tiltakozókkal, kormányzati szintű támogatásra van szükségük.

A "szabadság konvoját" egyébként az amerikai szélsőjobb és számos republikánus politikus is támogatja, köztük Donald Trump volt elnök, aki szélsőbaloldali őrültnek nevezte a kanadai miniszterelnököt. Szerinte Justin Trudeau "őrült Covid-intézkedésekkel tette tönkre Kanadát".

"Manapság sajnos Kanada azt tapasztalja, hogy radikális amerikai politikus beleavatkoznak a kanadai belügyekbe. Trump és követői nemcsak az Egyesült Államokra, hanem minden demokráciára fenyegetést jelentenek"

- jelentette ki Bruce Heyman, aki Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok nagykövete volt Ottawában.

Azt is hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között nem szabadna Amerikából finanszírozni bomlasztó tevékenységeket Kanadában. Ugyanis egyesek nemcsak szolidaritást vállalnak a kanadai tüntetőkkel, de anyagilag is támogatják őket, ezt pedig néhány magasrangú tisztségviselő sem ellenzi. Ken Paxon texasi főügyész például azt mondta, hogy a hazafias texasiak a kanadai kamionosok "méltó ügyére" adományoztak pénzt. De Ted Cruz texasi szenátor is kritizálta a kanadai kormányt, amelynek szerinte nincs joga rákényszeríteni a kamionosokat az oltásra.

"Egyes magas rangú amerikai politikusok számára a hazaszeretet azt jelenti, hogy tömeget toborozzanak, hogy ostrom alá vegyék egy G7-es ország fővárosát"

- véli Gerald Butts, Trudeau korábbi vezető tanácsadója.

A kanadai tüntetésekre a GoFundMe közösségi finanszírozási oldalon is gyűjtöttek adományokat, az oldal üzemeltetői azonban befagyasztották ezeket a gyűjtéseket, mert a szabályzatuk szerint náluk nem lehet jogellenes tevékenységet támogatni. Először azt közölték, hogy az eddig összegyűlt több millió dollárt vagy visszatérítik, vagy jótékonysági szervezeteknek adják, de miután több amerikai republikánus politikus is felhördült ezen, végül úgy döntöttek, hogy minden adományozónak visszaadják az általuk utalt összeget.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: