HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Rémhírterjesztésért bevitték és rabosították Márki-Zayék ellenzéki körének gyulai vezetőjét

Lefoglalták a mobiltelefonját és a számítógépét. Csóka-Szűcs János, a Momentum pártoló tagja és a Kossuth Kör helyi vezetője egy Facebook-posztot osztott meg, amihez egy mondatot fűzött hozzá.

Link másolása

Szerda hajnalban rémhírterjesztés gyanúja miatt a gyulai rendőrök bevitték Csóka-Szűcs Jánost, a Kossuth Kör helyi vezetőjét, a Momentum gyulai tagját – tudta meg a Narancs.hu.

Csóka-Szűcsöt rabosították, majd négy óra múlva kiengedték. A Gyulai Rendőrkapitányság öt munkatársa ment ki két autóval a férfi házához. Azt mondták neki, hogy a rémhírterjesztést április 20-án a „Gyula cenzúramentes csevegő” nevet viselő Facebook-oldalon közzétett bejegyzéssel követte el a gyanú szerint. A rendőrök házkutatást tartottak, amit videón is rögzítettek.

A Narancs értesülését megerősítette Csóka-Szűcs János és Körömi János, a Kossuth Kör Békés megyei koordinátora is. Utóbbi értesítette Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.

Csóka-Szűcs elmondta, hogy a rendőrség lefoglalta mobiltelefonját és számítógépeit.

„A járvány elleni védekezést politikai célokra használják ki, ami felháborító. Orbán Viktor azt mondta, amikor a korlátlan felhatalmazást megkapta, hogy majd amikor visszaadja, akkor az ellenzéknek bocsánatot kell tőle kérnie. Éppen fordítva áll a helyzet, neki kell a magyar társdalomtól elnézést kérnie az embertelen egészségügyi átszervezésekért.

A miniszterelnöknek tudnia kell, a korlátlan felhatalmazás korlátlan felelősséggel is jár. A gyulaiak pedig felelős állampolgárként a kormányzati ámokfutás ellen tiltakoztak április 20-án” – mondta a Narancs.hu-nak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, aki írt egy Facebook-posztot is az ügy kapcsán.

A történtekhez tartozik, hogy épp április 20-án tartották a dudálós akciót, amelyet Hadházy Ákos és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők, illetve a Momentum kezdeményezett. A szervezők a kórház-átszervezés és járványügyi titkolózás ellen tiltakoztak.

A Narancs szerint az eseményt megelőzően, majd utána három poszt szólt erről a tiltakozásról a közösségi oldalon. A lap azt tudta meg, hogy Csóka-Szűccsel közölték, hogy "azt a Fb-posztot hozták összefüggésbe a rémhírterjesztéssel, amelyet a gyulai autós felvonulásról Hadházy Ákos írt a saját közösségi oldalán, majd ezt egy mondat hozzáfűzésével megosztotta Csóka-Szűcs a >Gyulai cenzúramentes csevegőn<”. Ez az egy mondat így szólt: >Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat.< A rendőrség szerint ezzel a mondattal a Kossuth Kör elnöke >a veszélyhelyzetben veszélyeztette a védekezés hatékonyságát.<"

A Békés Megyei Központi Kórház gyulai egységének legnagyobb részét járványkórházzá minősítette a Kásler Miklós még április közepén, és közel 1200 ággyal várta üresen a vírusos betegeket. A Narancs szerint április 20-án és ma is kong az ürességtől a gyulai járványkórház, Csóka-Szűcs János pedig nem érti, mit veszélyeztetett volna, amikor szerinte az igazat írta meg.

"Nem először történik velem ilyen. 1987-ben egy páran nem a párt hivatalos március 15-i rendezvényére mentünk, hanem a Petőfi-szoborhoz. Pont ugyanígy vittek el utána bennünket a rendőrök. Azóta eltelt több mint 30 év, de úgy tűnik nem változott semmi.

A nagyapám miatt a Rákosi-rendőrség tartott házkutatást nálunk, nálunk a család ehhez hozzá van szokva.

- mondta a férfi a 444-nek.

Négy órát volt benn a rendőrségen, azután engedték ki, hogy egy nyomozó megkérdezte, kivel szeretne beszélni, Csóka-Szűcs pedig a Momentum két Európa parlamenti képviselőjét, Cseh Katalint és Donáth Annát nevezte meg, és ügyvédet kért. A lap megjegyzi, hogy "a mozgássérült Csóka-Szűcs Jánost a rendőrség nem vitte haza".

A Narancs kereste a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot is, még nem válaszoltak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: