HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Putyin „nagyon durván rálépett a gereblyére” Boris Johnson szerint

Közben kisebb belpolitikai botrány robbant ki Nagy-Britanniában, miután a miniszterelnök a Brexit-szavazáshoz hasonlította az ukránok harcát az oroszok ellen.

Link másolása

A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban kijelentette azt is, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból eredő magasabb költségeket”. Hangsúlyozta:

az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.

Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is.

A brit miniszterelnök kijelentette: amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, a Nyugat „borzasztó hibát követett el”, mivel lehetővé tette, hogy Putyin „ráerőltesse szénhidrogén-készleteit” az európai fogyasztókra, és az orosz elnök ebből finanszírozta azt a háborús gépezetet, amelyet most Ukrajnában bevet.

Boris Johnson szerint a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és „Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.

A brit kormányfő kijelentette: megdöbbentette, hogy Vlagyimir Putyin nem látta előre az ukrajnai ellenállás várható mértékét. Az orosz elnök alapvető hibát követett el az invázió elrendelésével, „nagyon durván rálépett a gereblyére” – fogalmazott Johnson a vasárnapi lapinterjúban.

Hozzátette: a jelek szerint Putyint már nem is foglalkoztatja az a gondolat, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz.

Johnson elmondta: még az invázió előtt személyesen fejtette ki Putyinnak, hogy Ukrajna „nem lesz egyhamar” a NATO tagja, de az orosz elnök nem is igazán foglalkozott ezzel a gondolattal, Putyint valójában „birodalmi ambíciók vezérlik”.

A brit kormányfő kijelentette: bízik abban, hogy Kijevet soha nem sikerül bevenniük az orosz fegyveres erőknek. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és családjának arra az estre, ha az ukrán főváros mégis elesik, Zelenszkij azonban azt mondta, hogy Ukrajnában a helye. Johnson mindeközben maga is hazai és külföldi bírálatok kereszttüzébe került, miután a kormányzó brit Konzervatív Párt Blackpoolban zajló tavaszi kongresszusán párhuzamot vont a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállás között.

A brit miniszterelnök a pártrendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy „a britek, akárcsak az ukránok, ösztönösen a szabadságot választják”, és ennek egyik „közelmúltbeli példája volt” a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás, amelyen a kilépésre voksolók került szűk többségbe.

Donald Tusk, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács volt elnöke, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt jelenlegi vezetője személyesen Johnsonnak címzett vasárnapi Twitter-bejegyzésében

annak a véleményének adott hangot, hogy a brit kormányfő kijelentése sérti az ukránokat, a briteket és a józan észt egyaránt.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament volt Brexit-ügyi koordinátora ugyancsak a Twitteren "elmebeteg" összehasonlításnak nevezte az ukránok harca és a Brexit között vont párhuzamot. Verhofstadt szerint a Brexit a szabadságjogok leépítéséről és az EU elhagyásáról szólt, az ukránok viszont több szabadságot akarnak és csatlakozni kívánnak az EU-hoz.

Tobias Ellwood, a londoni alsóház védelmi bizottságának konzervatív párti elnöke vasárnapi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ukrán nép által Putyin zsarnoksága ellen vívott harc összehasonlítása a Brexitre leadott voksokkal a brit államvezetési normákat károsítja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: