/hirek/putyin-bekulne-ajanlatot-tett-a-nato-nak-kolcsonos-fegyverzetellenorzest-javasolt/
hirdetés

HÍREK

Putyin békülne? Ajánlatot tett a NATO-nak, kölcsönös fegyverzetellenőrzést javasolt

Felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít olyan manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Cserébe azt kéri: a NATO mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről.

Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot tett hétfőn arra a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.

Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az "öreg kontinensen" a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.

Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.

Az orosz vezető rámutatott, hogy

hirdetés

Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig "amerikai gyártmányú" eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t.

Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő "súlyos hibának" minősített.

Az INF-szerződés

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk