HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Polt Péter szerint törvényes, hogy Völner Pál szabadlábon védekezhet, Schadl Györgyöt viszont letartóztatták

A legfőbb ügyész úgy véli, a Központi Nyomozó Főügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség törvényesen, megalapozottan és szakszerűen járt el az ügyben.

Link másolása

„Miért látható ilyen sok eljárási ellentmondás a Völner-ügyben?” címmel tett fel kérdést a legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes DK-s képviselő még januárban, amelyre most érkezett válasz Polt Pétertől.

Vadai többek között arra volt kíváncsi, hogy mi Polt szakmai véleménye arról, hogy „egy esetlegesen az ügyészek által elkövetett bűncselekményben ugyanazon szervezet ugyanazon alkalmazottai nyomoznak, (...) ugyanúgy a legfőbb ügyész alá tartozó és általa utasított ügyészei vizsgálják ki”. Szerinte ugyanis ”abszurd az az eljárás, amelyikben az egyik ügyész a másik ügyész törvénysértő eljárását vizsgálja úgy, hogy mindkettőjük vezetője ugyanaz a legfőbb ügyész”. Arról is kérdezte, hogy lehet az, hogy a korrupciós ügybe keveredett Völner Pállal szemben az ügyészség semmilyen, még a legenyhébb tartalmú személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazását sem tartotta szükségesnek, viszont Schadl Györgyöt, a Magyar Bírói Végrehajtói Kar elnökét azonnal letartóztatták.

Vadai ugyanis úgy véli, „abszurd az az érvelés, hogy Völner Pállal szemben ugyanerre a kényszerintézkedésre az arányosság elvének érvényesítése miatt nincs szükség. Ugyanabban az ügyben a történeti tényállás szerint is azonos korrupciós bűncselekményben érintett aktív és passzív vesztegetői oldalon érintett két gyanúsított közül a jogtalan előnyt adó gyanúsítottat szükségesnek és indokoltnak tartották letartóztatni, ugyanakkor azt a másik gyanúsítottat, aki tőle a jogtalan előnyt átvette semmilyen személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéssel nem kívánták sújtani”.

A legfőbb ügyész válaszában előbbi kérdésre azt írta, mivel az ügyészi szervezetet – amely intézkedik az ügyész által elkövetett bűncselekmény miatt a feljelentés alapján - a legfőbb ügyész vezeti és irányítja,

nincs törvényes lehetőség arra, hogy az ügyészek ellen tett feljelentés ügyében ne a legfőbb ügyész irányítása alatt álló szervezet intézkedjen.

Arra, hogy Völnert miért nem, és Schadlt miért tartóztatták le, ezt a választ adta: "A kényszerintézkedés alkalmazásának indokoltságára minden esetben az adott konkrét ügyben eljáró ügyészség rendelkezik megfelelő rálátással. Egyedi ügyben ezen ismereteknek van jelentőségük, nem pedig annak, hogy más ügyben milyen döntés született." Hozzátette azt is, hogy

„a kényszerintézkedések esetében az arányosság elvét nem a terheltek viszonylatában kell alkalmazni, mindig az érintett személy vonatkozásában megállapított tényektől és körülményektől függ, mi az arányos kényszerintézkedés.”

Vadai azon kérdésére, hogy „továbbra is fenntartja-e azt a folyamatosan és büszkén hangoztatott értékelését, hogy az ön által vezetett és irányított ügyészség mindenkor és minden ügyben törvényesen, szakszerűen és megalapozottan jár el?”, Polt azt írta, hogy

„a Központi Nyomozó Főügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség törvényesen, megalapozottan és szakszerűen járt el a kérdéssel érintett ügyekben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: