HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Peszkov elismerte: az orosz fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek, és ez hatalmas tragédia

Az orosz elnök szóvivője szerint ugyanakkor az orosz hadsereg nem támad civileket, és semmi köze a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett „atrocitásokhoz”.

Link másolása

Vlagyimir Putyin Azszerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett az ukrajnai háború kezdete óta.

Peszkov - aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő "különleges hadműveletnek" nevezte a háborút - kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése. Putyin szóvivője szerint az orosz hadsereg minden tőle telhetőt megtesz a hadműveletek lezárásáért.

"Reméljük, hogy már a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni" a harci cselekményeknek

- fogalmazott Peszkov.

Határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy mennyire következetes az ukrán álláspont, és az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.

Az orosz államfő szóvivője a tárgyalások elősegítését célzó jó szándék kifejezésének nevezte, hogy az orosz alakulatokat visszavonták Kijev és Csernyihiv térségéből. Peszkov szerint Oroszország ezzel is jelezte, hogy kész megfelelő körülményeket teremteni a tárgyalások folytatásához az ukrán féllel.

A szóvivő a háborúhoz vezető okokról azt mondta: a folyamat a 2014-es "ukrajnai puccsal" kezdődött, amely után Ukrajna "Oroszország-ellenes központtá" kezdett átalakulni.

"Minden, ami Ukrajnában (azóta) történt, a mi országunk ellen irányult" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a háború kezdete óta hány orosz katona esett el Ukrajnában, Dmitrij Peszkov nem volt hajlandó számokat említeni, de kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek, és ez hatalmas tragédia Oroszország számára.

Mariupol ostromáról Putyin szóvivője a Sky News-interjúban azt mondta: a város a "Luhanszki Népköztársaság" része, amelyet Oroszország (a "Donyecki Népköztársaságnak" nevezett másik szakadár térséggel együtt) független államként ismert el.

Peszkov kijelentette: a két népköztársaság elismeréséről szóló deklaráció elsődleges célja az volt, hogy Moszkva segítsen e két térség lakóinak, akik nyolc éven át szenvedtek az ukrán hadsereg heves tüzérségi támadásaitól.

"Mellesleg szólván e nyolc év alatt senki még csak említés szintjén sem beszélt" ezekről a tüzérségi támadásokról - fogalmazott a Kreml szóvivője.

Hozzátette: Mariupolt az orosz hadsereg "felszabadítja" az ott tevékenykedő "nacionalista alakulatok" uralma alól.

Peszkov a mariupoli szülészeti klinika ellen március 9-én elkövetett orosz légitámadásról szóló beszámolókat is hamisnak nevezte. "Nagyon komoly okaink vannak annak feltételezésére, hogy ebben az esetben is hamis (állításról) van szó, és ehhez (a véleményünkhöz) ragaszkodunk" - mondta Putyin szóvivője.

A Bucsa és Ipriny települések civil lakossága elleni orosz támadásokról szóló értesüléseket Peszkov szintén hamis híreszteléseknek, "jól megkonstruált gyanúsítgatásoknak" nevezte. Kijelentette, hogy az orosz hadsereg nem támad civileket, és semmi köze a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett atrocitásokhoz.

"A hamisítások és a hazugságok korát éljük" - fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök az elmúlt napokban háborús bűncselekményekkel vádolta az orosz elnököt, Peszkov azt mondta: Oroszország egyetlen szót sem hallott hasonló hangnemben Johnsontól az utóbbi nyolc évben, amikor a Donyec-medence civil lakosságát "az ukrán nacionalisták" nehéztüzérséggel lőtték és gyilkolták.

Peszkov határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyint aggasztja-e az a lehetőség, hogy háborús bűncselekmények vádjával bíróság elé kerülhet. "Semmiféle lehetőséget nem látunk erre" - mondta az orosz államfő szóvivője.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: