HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Perre készülnek a Pegasussal célba vett magyar újságírók a magyar állam és a kémszoftver gyártója ellen

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és egy izraeli ügyvéd azon izraeli tisztségviselőket is elszámoltatná, akik jóváhagyták a Pegasus eladását a magyar kormánynak.

Link másolása

Jogi lépéseket terveznek a magyar állam és a Pegasust gyártó izraeli NSO cég ellen azok a magyar újságírók, akiket célba vettek a kémszoftverrel - írja a Guardian.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet bejelentette, hogy hat ügyfél - Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs újságírók, Adrien Beauduin belga-kanadai PhD hallgató és aktivista, illetve egy névtelenséget kérő személy - ügyében indít jogi eljárást.

A lap idézi a szervezet egyik munkatársát, Remport Ádámot, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok titokban végzett műveletei az elnyomás eszközévé váljanak ahelyett, hogy az állampolgárokat védenék.

A TASZ különböző utakon fog jogi lépéseket tenni: a magyarországi titkosszolgálatokat felügyelő miniszterekhez panaszt, a biztonsági szolgálatokhoz adatszolgáltatási kérelmeket nyújtott be, de bírósági eljárást is kezdeményeznek. Céljuk az, hogy a Pegasussal célba vett személyek közvetlen bizonyítékot kapjanak a megfigyelésükről, és hogy kiderüljön, milyen adatokat gyűjtöttek össze róluk.

Szerintük ha sikerrel járnak, az azt jelentené, hogy új jogorvoslati út nyílna meg mindenki előtt, akit titokban megfigyeltek. A korábbi ítélkezési gyakorlat ugyanis azt sugallta, hogy a bíróságok általában a biztonsági szolgálatok javára döntöttek, és valószínűleg hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhatnak az ügyek. Az viszont más országokban is mintául szolgálhat, hogy hogyan alakul a magyarországi Pegasus-áldozatok ügye a bíróságon.

Az egyik célpont, Panyi András, a Direkt36 tényfeltáró központ oknyomozó újságírója azt mondta a Guardiannek, hogy a források védelméhez való jogának megsértése a legaggasztóbb számára a megfigyelésben. Ő sem tudja, hogy pontosan miért hallgatták le, de reméli, hogy a jogi eljárás során többet megtud erről. Legalább arról szeretne információt kapni, hogy melyik ügynökség, mikor és miért figyelte meg őt.

A TASZ és Eitay Mack izraeli ügyvéd keresetet nyújt be az izraeli főügyészhez is, amelyben arra kérik, hogy indítson büntetőeljárást Izraelben a kémfegyvert gyártó NSO és azon izraeli tisztségviselők ellen, akik jóváhagyták a Pegasus eladását a magyar kormánynak.

Mack szerint a tisztségviselőknek kezdettől fogva tudniuk kellett volna, hogy Magyarországon mi a helyzet, és hogy a sajtó célba vétele az Orbán-kormány egyik fő tevékenysége. Az ügyvéd többek között az izraeli lehallgatási és az adatvédelmi törvény megsértésével vádolná meg az illetékes kormánytagokat.

Az NSO korábban azt közölte, nem tudja megerősíteni vagy cáfolni, hogy egyes országok megvásárolták-e tőlük a Pegasust, de hangsúlyozták, hogy a kémszoftvert csak bűnözők és terroristák elleni használatra tervezék, nem ellenzéki politikusok, aktivisták vagy újságírók megfigyelésére. Hangsúlyozták, hogy utóbbival szemben zéró toleranciát kell alkalmazni, ők az ilyen típusú visszaélések miatt több szerződést is felmondtak.

Korábban a lengyel sajtóban az is felmerült, hogy az izraeli cég szerződést bontott Lengyelországgal és Magyarországgal is, de kiderült, hogy nem egészen erről van szó. Valójában az izraeli védelmi minisztérium szűkítette le azoknak az országoknak a körét, ahová kiberfegyvert lehet exportálni, vagyis a korábbi 102 ország helyett már csak 37 országba, Magyarország és Lengyelország pedig nincs köztük. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy ez a döntés visszamenőlegesen is érvényes, azaz az NSO ténylegesen szerződést bontott-e Magyarországgal és Lengyelországgal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: