Összehangolt polgári engedetlenségre készülnek az egyházi iskolák

Az eddigi adatok szerint az összehangolt megmozduláshoz református, ferences, piarista és más katolikus intézmények csatlakoztak, amelyek között van fővárosi és vidéki is.

A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2022. február 28.

Március 1-jén (kedden) reggel 8 és 14 óra között közös polgári engedetlenségi mozgalmat terveznek az egyházi iskolák – írja a Librarius.hu egy neve elhallgatását kérő, egyházi iskolai dolgozójára hivatkozva.

Az eddigi adatok szerint az összehangolt megmozduláshoz református, ferences, piarista és más katolikus intézmények csatlakoztak, amelyek között van fővárosi és vidéki is.

"Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az akció sem a fenntartó, sem a vezetőség, sem kollégáink, sem diákjaink ellen nem szól, pártpolitikát nem szolgál. Ezzel a mozgalommal keresztényi lelkiismeretünk szavát követjük. Célunk a korszerűbb és diákközpontúbb közoktatás megvalósulása. A polgári engedetlenség fogalmával tisztában vagyunk, következményeit vállaljuk és mivel szakmai egységet szeretnénk mutatni, minél több egyházi iskola csatlakozását szorgalmazzuk"

- idézi a lap a felhívást.

A szervezők szerdán egy nyilatkozatban közlik majd a kezdeményezésben résztvevők számát és azok nevét, akik ennek nyilvánosságra kerülését vállalják.

A polgári engedetlenséghez számos fővárosi és vidéki intézmény is csatlakozott az elmúlt időszakban.

Kapcsolódó

Orbán Viktor egykori gimnáziuma is csatlakozott a polgári engedetlenségi mozgalomhoz

Egyre több fővárosi és vidéki intézményben tiltakoznak a sztrájkhoz való jog ellehetetlenítése miatt.

A tanárok azután döntöttek a tiltakozás ezen formája mellett, hogy a Fővárosi Ítélőtábla utólag jogellenesnek nyilvánította a közoktatásban dolgozók január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkját, majd egy februári 11-i kormányrendelet teljesen ellehetetlenítette a sztrájkhoz való jogukat. A két pedagógus-szakszervezet egyébként alaptörvény-ellenesnek tartja a rendeletet, és az alkotmánybírósághoz fordulnak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Címlapról ajánljuk

HÍREK

Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor

Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Címkép: Facebook/Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - szmo.hu
2022. április 11.

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK

Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint

Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Címkép: MTI/EPA/Martin Divisek - szmo.hu
2022. április 11.

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK

The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz

Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Fotó: MTI/AP pool/Francisco Seco - szmo.hu
2022. április 11.

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.

Kapcsolódó

Putyinnal tárgyal hétfőn az osztrák kancellár Oroszországban

Karl Nehammer azért utazik Oroszországba, hogy ösztönözze az ukránok és az oroszok közti párbeszédet.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK

A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint

Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2022. április 11.

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.

Kapcsolódó

„Nem engedhetem meg magamnak, hogy pedagógus legyek, mert valamiből élnem kell”

Luca 26 éves, óvónőnek tanul. Egy megrendítő posztban mesél arról, milyen az élete fiatalként ma Magyarországon.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk