HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orvostanhallgatók elől szerzett meg egy olcsó bérlakást a volt budavári polgármester

Nagy Gábor Tamás egy munkahelyéhez közeli, nyugodt otthont szeretett volna. A hvg.hu most kikérte a lakásbérlet iratait.
Címkép: YouTube - szmo.hu
2020. február 12.


Link másolása

Munkahelyéhez közeli, nyugodt otthont szeretne, és jövedelméből ki is tudja fizetni a "piaci lakbért" - a hvg.hu szerint erre hivatkozott Budavár volt fideszes polgármestere, Nagy Gábor Tamás, amikor saját önkormányzatától kért exkluzív bérlakást.

A Magyar Nemzet 2016-ban írt róla, hogy Nagy Gábor Tamás a saját önkormányzatától vett bérbe egy 71 négyzetméteres, Táncsics Mihály utca 23.-ban található, patinás műemléklakást, amiért havonta 81 ezer forintot fizet.

Ezt az információt akkor a budavári önkormányzat is megerősítette a lapnak. Azt közölték, hogy a polgármester életvitelszerűen itt lakik és piaci pályázaton jutott a lakáshoz, amiért havi 81 ezer forintot fizet. A további részletek viszont nem minősülnek közérdekű adatnak.

A hvg.hu nemrég kikérte a lakásbérlet minden iratát. A lap szerint pedig az eredeti, 2013-as lakásbérleti szerződésből kiderül, hogy az eddig ismert összeg nem pontos.

"Bár a polgármester valóban 81 203 forintot fizet, de ez nem a bérleti díj, hanem ebben már benne van két rezsi ellenértéke, a víz, illetve csatorna, valamint a szemétszállítás díja (előbbi havi 9457 forint, utóbbi 1746 forintba került neki)" - írja a hvg.hu.

Ebből pedig kiderül, hogy öt éven keresztül, bérletének 2018-as meghosszabbításáig

Nagy Gábor Tamás bérleti díjként még a korábban ismertnél is kevesebbet, havonta 55 118 forint plusz áfát, vagyis bruttó 70 ezer forintot fizet a lakásért.

Ez az összeg már akkor is irreálisan alacsonynak számított, ugyanis a Várban egy 71 négyzetméteres lakás havi bérleti díja 200 és 370 ezer forint között mozgott akkoriban, az ingatlanpiacon pedig azóta még magasabbra emelkedtek az árak.

A hvg.hu azt is megtudta, hogy az önkormányzat által korábban közölt nyilvános, piaci pályázat úgy zajlott, hogy

az akkori polgármester egy minimális összeggel többet ajánlott egy másik pályázónál, aki egy fiatal orvostanhallgató volt. Ő, a szintén orvosi egyetemre járó menyasszonyával, "közös életük megkezdéséhez" szerette volna megkapni a bérlakást.

A lakás "induló bérleti díját" havi 50 ezer forint plusz áfában, vagyis 63 500 forintban határozták meg. A 26 éves orvostanhallgató 52 520 forint plusz áfát, vagyis bruttó 66 700 forintot ajánlott bérleti díjként. Pár nappal később Nagy Gábor Tamás 3300 forinttal többet, havi bruttó 70 ezer forintot jelölt meg megajánlott bérleti díjként.

A 26 éves orvostanhallgató két meghirdetett, üres lakásra pályázott. Színes, fotókkal illusztrált pályázatában arra hivatkozott, hogy "menyasszonyával mindketten orvosi karon tanulnak, a „diplomához és a házassághoz közeledve, a közös életünk kezdetén” szeretnének saját otthont". Mindketten a fővárosban praktizálnak és azt szeretnék, hogy a gyermekeik is az I. kerületben nőhessenek fel úgy, mint ők.

Az orvostanhallgató szülei ugyanis egykor diplomás mérnökként itt kaptak szolgálati lakást és azóta is itt élnek és dolgoznak, a nyilatkozatban pedig kötelezettséget vállaltak, hogy nappali tagozaton tanuló fiuk helyett megfizetik a bérleti díjat és a lakás tervezett felújításának költségét is.

Ehhez csatoltak munkáltatói igazolást is és a lakás nappali plusz 2 szobás ingatlanná alakításának tervét is, amiről már egyeztettek egy műemlék felügyelővel is.

Ezzel szemben Nagy Gábor Tamás pályázatában a következőkkel indokolta, hogy ő lenne alkalmasabb a lakás bérlésére: "munkahelyhez közeli nyugodt otthon", "szoros kötődés a kerülethez", "családi ok", "rendszeres jövedelme lehetővé teszi a piaci lakbér vállalását".

Nagy Gábor Tamás kérésére 2018-ban a képviselő-testület  még 5 évre, vagyis 2023. június 30-ig kitolta a bérlet idejét. A hvg.hu a meghosszabbított lakásbérleti szerződés alapján arról ír, hogy a lakás bérleti díja 5 év alatt 1266 forinttal nőtt, így havonta 56 115 forint plusz áfa, vagyis 71 266 forint. A lap ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy "a megújított szerződésben a rezsiből már csak a szemétszállítás szerepel, ami 1571 forint havonta".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: