HÍREK

Országszerte megkezdődött a pedagógusok határozatlan idejű sztrájkja

A közoktatásban dolgozók többek között a versenyképes bérek, a súlyos tanárhiány megoldása, valamint a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése érdekében kezdtek munkabeszüntetésbe.

Link másolása

Szerda reggel országos méretű, határozatlan idejű sztrájkba kezdett számos iskola tanára, miután a kormány eddigi tárgyalásokon nem mutatkozott nyitottnak követeléseik teljesítésére, sőt legtöbbször egyszerű pártpolitikai mozgalomnak igyekezett beállítani a figyelmeztető sztrájkot és az elmúlt hetek munkabeszüntetéseit.

A sztrájk fő okait és követeléseit – többek között – a Tanítanék Mozgalom szedte össze Facebook-oldalán. Mint írják,

„a gyerekek túlterheltségén, a korszerűtlen és irdatlan mennyiségű tananyagon, az épületek, oktatási eszközök fizikai állapotán, és a tanári pálya presztízsén az elmúlt 12 év alatt nemhogy javítani nem sikerült, de ezek romlottak, és oda jutottunk, hogy egyre nagyobb a tanárhiány is”.

Megemlítik azt is, hogy az elmúlt években számtalanszor próbáltak jogszerűen megoldást találni a problémáikra, de cserébe a kormány „olyan feltételeket támasztott a sztrájk idejére, melyek az egyszerű napi gyakorlatban sem kivitelezhetők, s a tanároknak lényegében végig kell dolgozniuk a sztrájkjukat, csak a bérükről mondhatnak le az alatt. Tette ezt a kormány úgy, hogy a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazásával visszaélt, hiszen jogerős bírósági határozat szól arról, hogy a járványhelyzet nem befolyásolja a pedagógusok sztrájkjogát”.

A tanárhiányról szólva a Tanítanék kiemeli: „a bérek, melyek nem csak nemzetközi összehasonlításban, de más hazai diplomások béréhez mérten sem voltak sosem magasak, a mostani infláció mellett sokak számára már a megélhetést is ellehetetlenítik. Egyre többen kénytelenek elhagyni a pályát, és a nyugdíjba vonulók számához viszonyítva nagyon kevesen jelentkeznek pedagógusképző felsőoktatási intézményekbe”.

„Azok a pedagógusok, akik a kiüresített sztrájkot nem tartják elegendőnek, helyette a polgári engedetlenség eszközével élve tegyék láthatóvá munkabeszüntetésüket ezen a napon, így álljanak ki sztrájkjogukért, munkakörülményeikért és egy jobb oktatási rendszerért”

– kérik, hozzátéve, hogy aki nem pedagógusként egyetért a követelésekkel és szimpatizál a munkabeszüntetésben részt vevőkkel, az egy kockás ing viselésével vagy kockás zászlók, szalagok kitűzésével tudja kifejezni szolidaritását a közoktatásban dolgozókkal.

A sztrájkkal egy időben „Diáktüntetés a tanárainkért” címmel tartanak ma rendezvényt a Kossuth téren 10 órától. Az eseményt az ADOM diákmozgalom és az aHang támogatja.

A sztrájkban és a polgári engedetlenségben részt vevő iskolák, oktatási intézmények listáját folyamatosan frissítjük.

(A listában szereplő oktatási intézményeken kívül is volt, ahol sztrájkoltak vagy részt vettek a polgári engedetlenségben a tantestület tagjai, ám ezt – különböző okokból – nem dokumentálták, illetve nem osztották meg a nyilvánossággal.)

Erkel Ferenc Általános Iskola (Budapest)

Hungária Általános Iskola és Kollégium (Budapest)

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium (Budapest)

Kós Károly Általános Iskola (Budapest)

Pannónia Általános Iskola (Budapest)

Puskás Ferenc Általános Iskola (Budapest)

Arany János Általános (Szeged)

Deák Ferenc Gimnázium (Szeged)

PTE GYÁIG Deák Ferenc Általános Iskolája (Pécs)

PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban (Pécs)

Szegedi Szakképzési Centrum József Attila Általános Iskola és Szakképző Iskolája (Szeged)

Szent László Gimnázium (Budapest – egész hetes sztrájk)

Leőwey Klára Gimnázium (Pécs – egész hetes sztrájk)

Radnóti Miklós Gimnázium (Szeged)

Baranya megye – kb. ezer sztrájkoló (a PSZ információja)

Győr-Moson-Sopron megye – közel az összes megyei iskola (a PSZ információja)

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Debrecen)

Pécsi óvodák

Szigetvári óvoda

Görgey utcai Óvoda (Debrecen)

Arany János Óvoda (Debrecen)

Ujhelyi Imre Általános Iskola (Mosonmagyaróvár)

Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)

Arany János Általános Iskola (Szeged)

Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Budapest – szolidaritás)

Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)

Ajkai Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Sportiskola és Kollégium (Ajka)

Teleki Blanka Általános Iskolában (Budapest)

Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium (Budapest)

Radnóti Miklós Gimnázium (Dunakeszi)

Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (Budapest)

Lauder Javne Óvoda és Iskola (Budapest – szolidaritás)

Lovassy László Gimnázium (Veszprém)

Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium (Budapest)

Herman Ottó Gimnázium (Miskolc)

Budenz József Általános Iskola (Budapest)

Illyés Gyula Gimnázium (Budaörs)

Szent István Gimnázium (Budapest)

Dobó Katalin Gimnázium (Esztergom)

Városmajori Gimnázium (Budapest)

Fillér Utcai Általános Iskola (Budapest)

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Budapest)

Madách Imre Gimnázium (Budapest)

Veres Pálné Gimnázium (Budapest)

Deák Ferenc Gimnázium (Budapest)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk