HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Országos Bírói Tanács: A Schadl-ügy bírói szála miatt induljon rendes vizsgálat a Fővárosi Törvényszék elnöke ellen

„Hatékony, azonnali és törvényben szabályozott fellépés szükséges a független igazságszolgáltatást veszélyeztető minden jelenség ellen” - írják a tanács közleményében.

Link másolása

Az Országos Bírói Tanács (OBT) felszólította az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy indítson rendes vizsgálatot a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter ellen a Schadl-ügy bírói szála miatt - írja a 444.hu.

Az OBT egy nyilatkozatot adott ki erről.

Ebben azt írják:

"Hatékony, azonnali és törvényben szabályozott fellépés szükséges a független igazságszolgáltatást veszélyeztető minden jelenség ellen".

Az OBT szükségesnek látja a fegyelmi eljárás megfontolását is úgy, hogy az nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez - írják.

Közlésük szerint "a magyar bírói karra az utóbbi években egyre erősödő nyomás nehezedik. Bár a bírák függetlenségét az Alaptörvény is garantálja, ennek ellenére egyre több olyan befolyásolási kísérletnek vannak kitéve, amelyek megtagadása esetén szakmai ellehetetlenülésük fenyegeti őket".

Ahogy azt mi is megírtuk, a 444.hu birtokába jutott dokumentumok alapján biztossá vált, hogy találkozott egymással Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke, és a Völner-ügyben országosan ismertté vált Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke. Utóbbi arra akarta rávenni Tatár-Kist, hogy rúgjon ki egy bírót, akinek egy belső használatra készült állásfoglalása illetéktelenekhez került.

Tatár-Kis egy belső közleményben ismerte el, hogy találkozott Schadllal, de hozzátette „a kollégával szemben sem fegyelmi, sem egyéb eljárás kezdeményezésére nem láttam alapot”. Ennek ellenére az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György Barna célvizsgálatot indított az ügyben.

Az OBT közleményében azt írja:

"A napokban sajtónyilvánosságot kapott információk szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kapcsolatait felhasználva igyekezett közbenjárni a Fővárosi Törvényszék elnökénél annak érdekében, hogy egy magyar bírót távolítsanak el pozíciójából. A Végrehajtói Kar elnöke személyes találkozót kért és kapott dr. Tatár-Kis Pétertől, a Fővárosi Törvényszék elnökétől. Egyes információk szerint ennek során dr. Tatár-Kis Péter egy pesti központi kerületi bírósági bíró szakmai »ellehetetlenítésére« tett ígéretet".

Az április 15-ig megtartandó célvizsgálatról a közleményben az áll:

"A korábbi évekre jellemző ellehetetlenítési tapasztalatok után a bírói kar részéről különös aggodalom kíséri a sajtóban megjelent információkat. Az Országos Bírósági Hivatal elnökét felügyelő Országos Bírói Tanács – függetlenül attól, hogy ezután érte-e retorzió az adott bírót – elfogadhatatlannak tartja, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró »ellehetetlenítéséről« egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett.

Egy erre vonatkozó dokumentált információ a fegyelmi eljárás szolgálati bíróság előtti megindítását önmagában is megalapozhatja, ezt egy alapos és átfogó igazgatási vizsgálat sem helyettesítheti. Ezért az Országos Bírói Tanács a célvizsgálat elrendelését – különösen annak indokolatlanul hosszú időtartamát – nem tartja elegendőnek.

Amennyiben ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat" - írják.

Ez pedig közvetlen és valóságos veszélyét jelenti a külső befolyástól is mentes, független ítélkező munkának

- vélik.

Ezért az OBT azt kéri, hogy "az Országos Bírósági Hivatal elnöke tegye meg a személyi felelősség tisztázását elősegítő szükséges törvényes intézkedéseket, ezzel is garantálva az igazságszolgáltatás továbbra is független működésének a feltételeit"

- áll a közleményükben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: