HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Ordas nagy kamu, hogy a kék nünükének halálos a mérge

Sokfelé terjed most ez a hír, pedig a nünüke egy védett állat, és kevésbé veszélyes, mint egy darázs.

Link másolása

Erősen felkorbácsolta az Erdőmentők körében a kedélyeket az az interneten terjedő hír, hogy a kék nünüke - ez a védett, nem mellesleg szép, ráadásul aranyos nevű bogár - halálos veszélyt jelent a gyerekekre.

Legalábbis ezt sugalmazza több cikk is, amelyekben egy Prágában történt mérgezést emlegetnek: egy kisfiút a kék nünüke mérge miatt kellett kórházba szállítani.

Olvashatunk róla például a Gyerekportál.hu-n, vagy a Pályázatinfók.hu-n is. Ezeket a cikkeket látva pedig sok szülő juthat egyből odáig, hogy egy nünükét meglátva gondolkodás nélkül eltapossa azt, pedig védett állat elpusztításáért még súlyos pénzbírságra is ítélhetik. Nem beszélve arról, hogy az egy darab prágai eset - aminek pontos körülményeit nem is ismerjük - távol van attól, hogy bizonyíték legyen a kék nünüke halálos erejére.nunuke cover

Kép: Velencei-tó.hu

Az erdőmentők a Facebook-oldalukon tettek közzé egy stílusos képet és egy értekezést arról, mekkora ostobaság, hogy a nünüke irtanivaló veszély lenne. A szöveget változtatás nélkül közöljük:

Időről időre felbukkan az interneten valamely állat vagy növény démonizálását szolgáló marhaság, ami az író népszerűsítésén kívül semmi másra nem alkalmas, ám hatalmas károkat okoz a természetvédelemben. A legújabb áldozat a nünüke. Valaki fogta magát és leírta, hogy a kék nünüke halálos a gyerekekre, és mint tudjuk, az ilyesmit imádja a média. Több sem kellett, és nagyjából ugyanaz a cikk számtalan weboldalon, valamint internetes újságban jelent meg, a közösségi médiában pedig szélsebesen terjed ezekben a percekben is. Alább látható egy lista, amit a Google első oldala hoz, és meglepő, hogy milyen komoly weblapokon fordul elő az ominózus írás. A cikk nem mellesleg minősíthetetlen butaságokból áll a biológia, a történelem és az orvostudomány szempontjából egyaránt. Ez persze senkit sem érdekel. A lényeg, hogy vámpírfogakat ragaszthassunk valami olyan fajra, amit viszonylag kevesen ismernek és így bármi elhitethető róla.

Az egyetlen baj, hogy a szülők egy része ezek után (lásd kullancs effektus) ha meglát egy tetszőleges fajú bogarat, akkor "NÜNÜKE!" csatakiáltással összetapossa. Számos védett nünükefaj él hazánkban, így ha más érv nem is számít, nem javasoljuk, hogy akár 50 000 Ft bírságot kockáztassanak elpusztításával. Azonban kérünk mindenkit, hogy a józan ész vezérelje, valamint vegye figyelembe azt, hogy ennek a bogárkának a mérge legfeljebb hólyagot okoz a bőrön, de megölni senkit nem fog! Egy egyszerű darázs is veszélyesebb nála, csak azt túl sokan ismerik ahhoz, hogy egy ilyen hamis szenzációt rá lehessen húzni.

Már kíváncsian várjuk a következő szörnyeteg hírét, ami talán a vérlepke, vagy a gyilkos mókuska lesz...

Erdőmentők Alapítvány

nunu

Ha még ezek után is féltjük gyermekünket, valószínűleg az a legokosabb, ha egy kék nününkét látva egyszerűen csak odébb állunk anélkül, hogy hozzányúlnánk.

Címkép: Wikipédia

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: