HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán Zelenszkijről: „Aki színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze”

„Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot” - mondta a miniszterelnök.

Link másolása

Éjszakába nyúlt a megbeszélés az uniós miniszterelnökökkel Brüsszelben, hajnali 2-3-kor még "javában gyűrték egymást" - mondta el Orbán Viktor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: "Nagyobb baj nélkül kerültünk ki ebből a megbeszélésből".

A NATO-csúcs szerinte egyszerűbb volt.

"A NATO lemásolta szó szerint a magyar álláspontot. A főtitkár elmondta, hogy a NATO nem küld katonákat Ukrajnába, és nem szállít fegyvert Ukrajnába, és a NATO semmilyen formában nem akar részt venni ebben a konfliktusban"

- mondta el a miniszterelnök.

Beszélt arról is, hogy a NATO-nak nincs saját hadserege, de az egyes tagállamok "adhatnak katonát". Nem tiltja meg azt, hogy ha egy ország katonát, vagy fegyvert akar adni egy másik országnak, azt megtehesse. Minden országnak saját döntése ez, itt már eltérőek az álláspontok.

Az energiarendszert érintő gazdasági szankciókról elmondta: úgy véli,

nem az a gond, amit az ukránok mondanak, hogy kicsit drágábban jönne a nyersanyag. Hanem az a kérdés, hogy jön-e egyáltalán. "Vagy van gáz, vagy nincs. Ezek csövön érkeznek Magyarországra, és azon a csövön vagy jön gáz és olaj, vagy nem".

Szerinte ha nem jön orosz olaj és gáz, akkor megáll az élet az országban. Ebben hozzánk hasonló a helyzet Németországban és Ausztriában is, ahol az importtilalom a gazdaság leállását eredményezné. Nálunk a felhasznált kőolaj 61 százaléka Oroszországból érkezik. A kormányfő magyarázata szerint ha jönne is kőolaj más forrásból, akkor is több év lenne, mire a mi finomítóinkat átalakítanák, mert ezek kifejezetten az orosz nyersanyagra lettek kifejlesztve. Az ukránok kérése szerinte a magyar gazdaság teljes leállítását jelentené:

"Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot, veszítsünk el megint éveket a fejlődésünkből, és essen vissza a magyar gazdaság teljesítményének a színvonala oda, ahol 8-10 vagy ki tudja hány évvel ezelőtt jártunk".

Volodimir Zelenszkijről is beszélt a miniszterelnök. Elmondta, hogy az ukrán elnök a brüsszeli tanácskozáson mindenkit megtámadott, akiről azt gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett.

A műsorvezető felvetette, hogy Zelenszkij úgy nézett a kamerába, mint egy profi színész. "Nem érezte, úgy, hogy egy megrendezett jelenetben ül?" - tette fel a kérdés Orbánnak, aki azt válaszolta: "Egyfolytában ezt érzem, az európai politika nagy része megrendezett jelenetekből áll. Ebben nincs semmi rendkívüli".

Hozzátette:

"Én jogász vagyok, abból a tudásból élek, amit a jog világában gyűjtöttem össze. Aki pedig színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze.

Ebben sem látok semmi rendkívülit. Abban sem látok semmit rendkívülit, hogy ilyen élesen beszél az elnök. Talán szokatlan, de a háborúnál szokatlanabb nincs" - fogalmazott Orbán.

Azt is mondta, hogy megérti Zelenszkijt, hiszen Ukrajna kérte az EU- és a NATO-tagságot. Most bajban vannak, és segítséget kér: "Most miért nem segítetek, miért nem jöttök ide, miért nem harcoltok velünk, miért nincs egy magyar katona sem, vagy egy amerikai, vagy lengyel, miért hagyjátok, hogy Oroszország legyőzzön bennünket?" - magyarázta a kormányfő.

"Az ukrán érdek az, hogy minél több országot belevonjon ebbe a háborúba. Ezt lehet kifogásolni, de mindenképpen meg kell érteni" - tette hozzá.

Nekünk az a fontos, hogy "világossá tegyük az ő számára, hogy mi nem akarunk részt venni ebben a háborúban. És megteszünk mindent, amit megtehetünk. A mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért"

- mondta a miniszterelnök.

A menekülteket segítjük, de azt is látni kell, hogy "lakosságarányosan" hozzánk érkezett a legtöbb ukrajnai menekült, a lakosságszám több mint öt százaléka. "Mindenkit elláttunk" - mondta.

Azt is hozzátette, "a vita nálunk arról szól, hogy az ukránok kérésének kell eleget tennünk, vagy a magyar érdekeket nézzük. Olyat nem teszünk, ami tönkre tenné Magyarországot".

"Nekünk azt kell világossá tenni, hogy mi vagyunk a magyarok, ezért mi mindig magyarbarát politikát folytatunk. A magyar politika az nem ukránbarát, vagy oroszbarát, hanem magyarbarát" -mondta.

A rádió riportere felvetette, lehet, hogy a választások miatt is érik támadások a magyar kormányt.

Orbán szerint most az "európai mellény" újragombolásának időszakát éljük". A háború megváltoztatta az európai biztonsági és gazdasági helyzetet is. "Most mindent újra kell számolni"

- mondta. Az EU-csúcson a háború mellett a másik nagy kérdés az energia volt - tette hozzá.

VIDEÓ: Orbán Viktor a rádióban

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: