HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán Viktor egykori gimnáziuma is csatlakozott a polgári engedetlenségi mozgalomhoz

Egyre több fővárosi és vidéki intézményben tiltakoznak a sztrájkhoz való jog ellehetetlenítése miatt.

Link másolása

Több napja mi is beszámolunk róla, hogy egyre több fővárosi és vidéki iskola is csatlakozik a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmához.

A tanárok azután döntöttek a tiltakozás ezen formája mellett, hogy a Fővárosi Ítélőtábla utólag jogellenesnek nyilvánította a közoktatásban dolgozók január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkját, majd egy februári 11-i kormányrendelet teljesen ellehetetlenítette a sztrájkhoz való jogukat. A két pedagógus-szakszervezet egyébként alaptörvény-ellenesnek tartja a rendeletet, és az alkotmánybírósághoz fordulnak.

Az engedetlenséghez csatlakozó iskolák sora szerdán tovább bővült. Ezúttal a következő intézmények vettek részt benne: Budapesten a Kispesti Károly Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, a Jedlik Ányos Gimnázium, a Madách Imre Gimnázium, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ, és a Toldy Ferenc Gimnázium.

A fővárosban egyébként közösen tiltakoztak a legerősebb budapesti gimnáziumok oktatói 8:45-kor az Egyetem téren. Azon a demonstráción a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ, valamint a Madách Imre Gimnázium tanárai vettek részt.

Vidéken is számos helyen tartottak tiltakozást.

A legérdekesebb intézmény a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium lehet, ahova többek között olyan ismert emberek jártak, mint L. Simon László egykori kulturális államtitkár, Simicska Lajos, a Fidesz volt gazdasági embere és maga Orbán Viktor miniszterelnök is.

Székesfehérvárról a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola mellett a Vasvári Pál Gimnázium, Szigetszentmiklósról a Batthyány Kázmér Gimnázium és a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium, a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola, a Dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, a tatai Kőkúti Általános Iskola Fazekas Utcai Tagintézménye, a monori CSzC Szterényi József Technikum és Szakképző Iskola, valamint a győri Révai Miklós Gimnázium és Győri Arany János Angol-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusai tiltakoztak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: