HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán: Meghosszabbítjuk a veszélyhelyzetet és a rendkívüli jogrendet az év végéig

A kormányfő szerint nem a maszk és az elszigetelés a megoldás a felfutóban lévő negyedik hullám kezelésére, hanem az oltás. Kiderült, hogy a pápalátogatáson kerülték a kényes témákat.

Link másolása

Hosszabb idő után ismét jelentkezett a kormányfő a Kossuth rádióban a szokásos péntek reggeli beszélgetéssel. Gyurcsányozás az őszödi beszéd kapcsán, járványhelyzet, nemzeti konzultáció, költségvetés és pápalátogatás - ezek voltak a témák, amelyeket érintettek.

Az őszödi beszéd kiszivárogtatásának 15. évfordulójával kezdett Nagy Katalin műsorvezető, Orbán szerint erről nem változott a véleménye máig, és dermesztő dolognak nevezte a beszédet.

"Ijesztő, hogy aki az egész helyzetet előidézte, még most is a baloldal vezetője Magyarországon" - mondta a miniszterelnök.

"Elvették a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatási rendszert, kétszeresése-háromszorosára emelték az árakat, éveket vettek el az emberek életéből, a végén pedig csődbe vitték az országot" - jelezte Orbán, hogy beindult a kormányoldalon is a kampány.

"Nem mondom, hogy az őszödi beszéd inspirálta a nemzeti konzultációkat" - mondta a kormányfő, aki úgy vélte, jó, hogy a fontos kérdésekről az emberek két választás közben is elmondhatják a véleményüket. Erre eszköz a nemzeti konzultáció.

Meg is indokolta a legutóbbit:

migrációk és járványok korát fogjuk élni. Ezért bele kellett tenni a kérdéseket a saját vakcinagyárról, a családokról, a minimálbérről. Lesznek a hitelmoratórium meghosszabbításához hasonló döntések is, ezekről hétfőn, a parlamenti ülésszak kezdetén fognak beszélni.

Varga Mihály pénzügyminiszterrel úgy döntöttek, "gyorsítópályára" állnak. Ha el tudjuk érni az 5,5 százalékos gazdasági növekedést, akkor meg tudják csinálni azokat a pénzügyi akciókat, amelyeket terveznek. Vagyis lesz választási költségvetés.

Ő így fogalmazott: "Akkor szép évünk lesz 2022-ben"

Orbán azt mondta, hogy az Európai Uniós tagság nem azért fontos számunkra, mert pénzt kapunk Brüsszeltől, hanem mert piacot ad nekünk. Az újjáépítési források (amit nem kapunk meg még hónapokig) pedig valójában hitelek, amiket vissza kell fizetni.

A járvány negyedik hullámáról a szakértőkkel némileg ellentétben a kormányfő azt mondta, hogy aki szükségét látja, hogy védi őt a maszk vagy ne fertőzzön meg másokat, az hordja, de a megoldás nem ez.

Már benne vagyunk a negyedik hullámban, a miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy mennyire lesz súlyos. Az elszigetelés és a maszk nem oldja meg a problémáinkat, az oltás a legfontosabb Orbán szerint: aki nem oltatja be magát, az kockáztat.

"A harmadik oltás jobb ha van, mint ha nincs" - mondta a kormányfő.

Meghosszabbítják a veszélyhelyzetet és a rendkívüli jogrendet az év végéig.

Az oltás továbbra sem lesz kötelező, mert azt a "magyar ember gyomra nem veszi be".

Végül a pápalátogatás került szóba: Orbán fantasztikus élménynek mondta, nem lényeges, kivel találkozott a rövid idő alatt a pápa és kivel beszélgetett. Azt viszont a miniszterelnök is elismerte, hogy kerülték a vitás kérdéseket, mint például a migráció.

Orbán szerint a pápa arra biztatta a magyar kormányt, hogy folytassa a kiállását a családok mellett.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: