HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán: Kötelező lesz a polcokon tartani a befagyasztott árú termékeket a boltokban

Ezt ellenőrizni is fogják, és komoly pénzbüntetésre számíthatnak azok, akik megszegik a szabályt.

Link másolása

"Mi egy olyan kormány vagyunk, amelyik abban hisz, hogy a gazdaság úgy tud működni, ha az emberek szabadabban tudják követni az érdeküket" - fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában.

Mint mondta, európai inflációtól szenvedünk, de a határokon nem lehet ezt megállítani, ezért a negatív hatást kell tompítani. Szerinte két irányból lehet védekezni az infláció ellen: béremeléssel és az árak emelkedésének "megfogásával". Azt mondta, nyugaton vannak olyan országok, ahol másfél-kétszeresére nőtt a családok pénzügyi terhe, ilyen Magyarországon nincs a rezsirendszer árszabályozása miatt.

"Inflációs időben is védjük a családokat, ezek példátlan intézkedések" - mondta a már sokszor elismételt kormányzati lépésekről, például a benzinár befagyasztásáról.

Elárulta, hogy Szerbiában látta az élelmiszerárstop ötletét, ahol öt alapvető élelmiszercikk árát csökkentették korábbi szintre először 60 napra, majd ezt meghosszabbították még egy hónappal.

"Körül kell nézni, nem szabad az embernek azt hinnie, csak ő tudja a megoldást, tanulni sosem szégyen" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy

az élelmiszerárstopban érintett termékekből mindig kell lenni a boltok polcain, ezt ellenőrizni is fogják a hatóságok. A szabályszegő üzleteket pedig "komoly pénzügyi tételekkel fogják büntetni".

Orbán azt mondta, azért nem lehet minden terméknek az árát befagyasztani, mert nem tudnák ellenőrizni ennek a betartását, sőt a boltok sem tudnák betartani ezt a szabályt. Olyat pedig nem helyes elvárni a kereskedőktől, amit nem lehet betartani - véli a kormányfő, aki szerint most olyan szabályt hoztak, ami betartható.

Bízik abban, hogy remélhetőleg 90 nap után az európai infláció mérséklődik, és ha "ennek 6 terméknek az árát ott tudjuk tartani, akkor a nehezebb inflációs időszakot kibekkeljük".

Amikor a műsorvezető megkérdezte, hogy az Európai Unió mit fog szólni az új intézkedéshez, számíthatunk-e esetleg kötelezettségszegési eljárásra, Orbán azt mondta: "Hogy Brüsszel mit fog tenni azt nem tudjuk, mert ott nem a józan ész az irányadó, hanem a piaci dogmák".

A miniszterelnök szerint a kormánynak nem csak piaci szempontokat kell képzelni, nem tárhatja szét a kezét, ha valami rossz dolog van a piacon, nem nézheti egyszerűen, hogy mi történik a gazdaságban. A magyar kormánynak a családok biztonsága az első, ezért ha kell, be kell avatkozni a gazdaságba. Orbán szerint viszont Brüsszelben nem így gondolják, ezért fel van készülve rá, hogy meg kell védeni ezt az intézkedést.

Az nem lepi meg, hogy az ellenzék is kritizálja az árbefagyasztást, de nem tartja normálisnak. Szerinte attól, hogy valaki baloldali vagy ellenzéki, mondhatja azt valamire, hogy jó, vagy támogatja. Orbán úgy véli, egy-egy ügyben nem a pártlogika alapján kell közelíteni a kérdésekhez, hanem az emberek felől. Szerinte azonban az ellenzék "száján nem tud kijönni" az, hogy valami jó, amit a kormány csinál, és "teljesen ésszerűtlen dolgokat mondanak".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: