HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán arról, hogy Biden gengszternek nevezte: „Ez személyes sértés az összes magyar számára”

A miniszterelnök az amerikai Fox Newsnak adott interjújában a bevándorlásról és az „antiszemita” ellenzéki összefogásról is beszélt.

Link másolása

Péntek reggel ezúttal nem a Kossuth Rádióban adott interjút Orbán Viktor, hanem az Egyesült Államok legnézettebb politikai tévéműsorában szerepelt. A miniszterelnököt Tucker Carlson interjúvolta meg még korábban, a beszélgetés egy részlete amerikai idő szerint csütörtök este került adásba a Fox News csatornán.

Az ismert amerikai tévés a Karmelita könyvtárában beszélgetett a kormányfővel, akit először a bevándorlásról kérdezett a Telex beszámolója szerint. Arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormány miért ment szembe 2015-ben az Európai Unióval a menekültek kérdésében. Orbán erre úgy válaszolt, hogy ez volt az egyetlen ésszerű választás.

"Ilyenkor meg kell védened az országodat. Meg kell mondani nekik, hogy 'fiúk, álljatok meg, ha át akarjátok lépni a határt, vagy be akartok vándorolni az országba, van egy jogi procedúra, amit végig kell csinálnunk'"

- fogalmazott.

Ezután arról beszélt, hogy Európában számos ország új döntött, hogy új fejezetet nyit a történelmében "új társadalom" néven, ami Orbán szerint egy posztkeresztény, posztnacionalista társadalmat jelent. Elmondása szerint ezek az országok azt vallják, hogy ha különböző közösségeket - akár nagyszámú muszlim közösségeket - és az ország lakóit - mondjuk keresztény közösségeket - összekeverik egymással, akkor annak jó kimenetele lesz. Ő viszont nem biztos ebben.

"Nincs arra válasz, hogy ez jó vagy rossz-e, de szerintem nagyon kockázatos. És annak az esélye, hogy nem jó, hanem nagyon rossz lesz, nyilvánvaló"

- véli.

Elmondta, hogy Magyarország nem akarja vállalni ezt a kockázatot, szerinte ezért támadják ennyire keményen őt és az országot is.

"Úgy kezelnek, mintha én lennék az Európai Unió fekete báránya"

- mondta.

A miniszterelnök szerint nem lehet kizárni, hogy a jövőben újabb migrációs hullám jön Európában, ezúttal viszont nem a Közel-Keletről érkeznek bevándorlók az EU-ba, hanem Európán belül lesz vándorlás nyugatról keletre. Úgy gondolja, azok a nyugat-európai keresztények és konzervatívok lesznek majd a bevándorlók, akik a konzervatív vezetésű kelet-európai országokban akarnak jobb otthont találni.

Szerinte egyébként már most is számos olyan keresztény és konzervatív család van, akik úgy gondolják, hogy Nyugat-Európa nem elég biztonságos, túl bizonytalan a jövő, a közbiztonság nem biztosított, az országaik ideológiai iránya, illetve alapvető értékei pedig nem az ő szájízük szerint változik, ezért néznek alternatív lakóhelyek után.

Carlson ezután felhozta, hogy Joe Biden amerikai elnök a tavalyi elnökválasztás előtt "totalitárius gengszternek" nevezte őt a lengyel miniszterelnökkel és a fehérorosz elnökkel együtt.

„A reakció az ilyesféle véleményekre itt Magyarországon nem igazán udvarias. 'Mégis ki ez az ember, hogy ilyeneket mond?' Aztán azt mondjuk, hogy 'oké, ő az Egyesült Államok elnöke, mégiscsak komolyan kéne vennünk'”. De akkor is. Valaki, aki nem beszéli a nyelvünket, akinek nagyon korlátozott a tudása Magyarországról, aki egyértelműen nem ért meg minket, és ilyen véleményeket mond?! Ez egy személyes sértés az összes magyar számára"

- jelentette ki Orbán.

Ezután viszont hangsúlyozta, hogy bár nem mindig egyezik a véleményük a politikában, nagyon igyekeznek fenntartani a jó kapcsolatokat Magyarország és az Egyesült Államok között, hiszen "a jó amerikai-magyar kapcsolat egy érték", ezért "meg kell védeni belőle, amit csak tudunk".

Szerinte egyébként azért támadják nyugaton a magyar és a lengyel kormányt, mert túl sikeresek. Úgy fogalmazott: "A nyugati liberálisok nem tudják elfogadni, hogy a nyugati civilizáción belül van egy konzervatív, nemzeti alternatíva, amely sikeresebb a mindennapi élet szintjén, mint a liberális".

Amikor Carlson megemlítette, hogy Magyarország két fontos szövetségesét is elveszítette tavaly Donald Trump volt amerikai elnök és Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök személyében, Orbán beismerte, hogy ezen a téren nem volt sok szerencsénk, hiszen mindkét politikus fontos barátja volt Magyarországnak.

"A jelenlegi körülmények tehát teljesen újak Magyarország számára. Számomra politikusként ez egy kemény kihívás" - mondta.

Ezután a jövő évi magyarországi parlamenti választásra és az ellenzéki összefogásra terelődött a szó.

Carlson azt mondta, furcsa azt látni, hogy az amerikai baloldal egy olyan koalíciónak szurkol, amelyben antiszemiták (utalva a Jobbikra) is helyet kaptak. Orbán erre úgy felelt, ha néhány éve megkérdezték volna tőle, hogy megtörténhet-e, hogy az „exkommunista politikai erők és az antiszemita jobboldal” összefog a „nyugatorientált, Izrael- és amerikapárti” kormány ellen, akkor azt válaszolta volna, hogy nem, ez elképzelhetetlen.

Az nem lepte meg, hogy a "hataloméhes" ellenzék széles koalíciót formált a kormány ellen, az viszont igen, hogy nyugaton, például Amerikában ilyen könnyen elfogadták őket.

Kérdésre válaszolva elmondta, nem tart attól, hogy külföldről beleavatkoznak a választásba, mert "fel vagyunk rá készülve".

"A nemzetközi baloldal nyilvánvalóan mindent meg fog tenni, amit csak tud – talán még többet is –, hogy kormányváltás legyen Magyarországon" - mondta.

VIDEÓ: A teljes interjú angol nyelven


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: