HÍREK

Orbán alig fél éve még kizártnak tartotta, hogy felnőtteknek kötelező oltást írjanak elő

A maszkról pedig még két hete is azt mondta a miniszterelnök, hogy nem véd meg a fertőzéstől.

Link másolása

Csütörtök délelőtt Gulyás Gergely jelentette be, hogy a covid-járvány jelenlegi helyzete miatt a kormány három intézkedést hozott:

- a munkaadók szervezeteinek javaslatára, a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy kötelezővé tegyék az oltást az ott dolgozók számára,

- november 1- től ismét kötelező lesz a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön, illetve

- látogatási tilalmat vezetnek be az egészségügyi intézményekben. A szociális intézmények esetében pedig az intézményvezetőket jogosítják fel rá, hogy elrendelhetik a látogatási tilalmat.

A miniszterelnök korábban másképp nyilatkozott a kötelező oltásról és a maszkviselésről is - írja a Telex.hu. A portál felidézi, Orbán mit mondott a témával kapcsolatban.

Orbán idén április 2-án a Kossuth rádióban úgy vélekedett a kötelező oltásról: "A tényszerű állítás igaz, de nem diktatúrában élünk. Tehát ez egy demokrácia. Sőt, ami ennél fontosabb, hogy ez egy szabad világ. A demokrácia csak egy kormányzati forma meg választás, ennél többre van szükségünk, szabadságra. És ráadásul a magyarok – ahogy én ismerem a saját fajtámat – erre nagyon kényesek, a szabadságukra. Az én házam, az én váram" - mondta. Szerinte a magyar nép szabadságszerető, ezért ha valamiről azt is gondolja, hogy jó, de rá akarják kényszeríteni, akkor inkább ellenáll.

"Tehát ezért szerintem Magyarországon a kötelező oltás a vírus ügyében felnőttek esetében nem járható. El tudok képzelni ilyen helyzetet, hiszen gyerekkorban vannak kötelező oltások, amikor azokat be kell adni. De felnőtt embereknek koronavírus ügyben előírni a kötelező oltást, én szerintem ez Magyarországon nem működik".

Szeptemberben már arról beszélt, hogy ő csak annyit tehet, hogy azt kéri, mindenki oltassa be magát. Innen már csak egy lépés van, a kötelező oltás, de szerinte az még talán elfogadható, hogy az egészségügyben elrendeljék ezt.

"Úgy látom, még azt is elfogadják a magyarok, hogy a munkahelyeken a munkaadóknak legyen valami joga, ami az oltás felé tereli az embereket, akár kötelezően előírhatja egy-egy munkaadó, hogy az ő munkahelyén kell lenni oltásnak. Ez már nehezebb ügy, erről vita van, ezt majd hamarosan le fogjuk zárni, talán még ez belefér, ebben sem vagyok biztos" – mondta. A miniszterelnök szerint a döntés az emberek kezében van, mert a kormánynak nincs már több eszköze.

A kötelező maszkviselésről is másképp vélekedett Orbán. Nyár végén még arról beszélt, hogy csak az oltás ment életet, a maszk nem segít. "Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra...

Amikor maszkviselés volt, megpróbáltuk elszigetelni a fertőzött embereket, annak a hatékonysága csekély volt, az oltásnak a hatékonysága pedig elsöprő erejű, ezért nem érdemes a kevésbé hatékony módszerrel próbálkozni, a jó módszert kell követnünk, ez pedig az oltás"

- mondta.

Szeptemberben már arról beszélt, hogy aki úgy szeretné, viselje a maszkot, ami inkább abban segít, hogy viselője ne fertőzzön meg másokat. "Én biztatom is őket, hogy ezt tegyék. De hozzá kell tennem, hogy a megoldás nem ez. De lebeszélni sem akarok senkit erről, mert ha úgy érzi, hogy ezzel személyesen is hozzájárul a saját maga meg az ország biztonságához, akkor tegye meg, legyen óvatos".

Október elején is az oltásra buzdított, de hozzátette:

"Persze lehet védekezni bezárkózással, maszkkal, egyebekkel, de ez nem fog bennünket megvédeni. Ez egy olyan vírus, ezt mondják nekem a járványügyi szakemberek, amely ellen csak az oltás segít".

Október közepén úgy vélekedett, hogy jó ha van mindenkinél maszk, és ha kell vegye is fel, bár úgy vélte: "ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. A maszk nem véd meg bennünket. Egyetlen dolog bizonyult eddig eredményesnek, ez pedig az oltás". A miniszterelnök megerősítette, hogy szerinte csak az oltás ad biztonságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.

Link másolása
KÖVESS MINKET: