HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán, a „kirúghatatlan” – az európai sajtó a magyar választásokról

Sokan aggódnak az Európai Unió jövőjéért is. A franciáknál is a hét végén választanak majd elnököt.

Link másolása

Az európai média is az ukrán háború hatásában, a torz választási törvényben és a kormánypárt óriási médiafölényében látja a Fidesz és Orbán Viktor újabb kétharmados győzelmének titkát.

Franciaországban különös érdeklődés kísérte a magyarországi választásokat, mivel a hét végén kerül sor az elnökválasztás első fordulójára, és szinte minden lap kiemelte, hogy a legutóbbi francia felmérések által esélyesnek tartott szélsőjobboldali Marine Le Pen elsők között gratulált Orbánnak.

Az ellenzék által remélt csoda elmaradt – írta a tekintélyes Le Monde, egyben meglepetésként könyveli el, hogy bejutott a parlamentbe a Mi Hazánk mozgalom.

A lap szerint az egész kampányt felborította az ukrajnai háború. Orbán Magyarország védelmezőjének, a béke és stabilitás garanciájának szerepében tetszeleghetett azzal, hogy nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnába és megszavazni olyan szankciókat, amelyek megfosztanák a magyarokat az értékes orosz olajtól és gáztól. Ezzel párhuzamosan a választási plakátokon és az Orbán-párti médiában Márki-Zay Pétert olyan „veszélyesnek” embernek nevezték, aki Ukrajna határozott támogatásával háborúba sodorná az országot. Az ellenzék vezetője hiába próbálta emlékeztetni választóit Orbán és Vlagyimir Putyin 2010 óta tartó szívélyes viszonyára, nem tudta meggyőzni őket.

A konzervatív Le Figaro szerint Orbán a vártnál könnyebben szerezte meg negyedik mandátumát, de emlékeztet arra, hogy a 2014-ben hozott választási törvény, amely az egyszerű többségi és az arányos rendszert kombinálja, a Fidesznek kedvez.

Osztja ezt a véleményt a baloldali Libération is, amely néhány nappal korábban „madárijesztőnek”, most pedig „kirúghatatlannak” titulálta Orbán Viktort. Pedig most eddig nem látott hatpárti összefogással kellett szembenéznie, amely le akart számolni 12 év autoriter kormányzásával és korrupciójával. Éppen ezért újra módosított saját szája íze szerint a választási törvényen és emellett olyan populista intézkedéseket hozott, mint hat alapvető élelmiszer árának befagyasztását. És bár az előrejelzések szoros küzdelmet ígértek, az ukrán háború alapjaiban változtatta meg a közhangulatot.

A szuverenista Orbán negyedik dicsőséges felszentelése – ezzel a címmel tudósított a katolikus La Croix és megjegyzi, hogy Orbán kormányzásának 12 éve alatt szájkosarat tett a magyar igazságszolgáltatásra és médiára, miközben egy ultrakonzervatív társadalmi víziót hirdetett meg.

„Sajnos ez jó hír Putyinnak. Mi lettünk az ő trójai falova Európában. Egyre inkább egy Oroszországnak alávetett autokráciává válunk

– nyilatkozta az olasz liberális La Repubblicának Gyöngyösi Márton, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő – Most csak Szerbia és Oroszország maradt meg barátunknak. Még a visegrádi országok, köztük a történelmi szövetséges Lengyelország is hátat fordítottak nekünk. Egyre magányosabbak leszünk Európában és a NATO-ban.” Gyöngyösi kitér arra a botrányra is, amit a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerébe való orosz behatolásról szólt. „Ez azt jelenti, hogy azok a dokumentumok, titkok, amelyeket megosztunk az EU-val és a NATO-val Putyin kezébe kerültek. Ez tragédia”.

Orbán „semlegessége” az Ukrajna elleni invázióban, az ukránok elleni szemtelen megjegyzései nem tudták felrázni az országot akkor sem, amikor fény derült az ukrajnai tömegmészárlásokra, és azután sem, hogy Volodimir Zelenszkij elnök személyese fordult a magyarokhoz: zavarják el „Putyin egyetlen támogatóját.” Úgy tűnik, túl sok magyarra hatott a magyar kormányfő hazug propagandája, mely szerint az ellenzék háborúba vitte volna az országot -írja a La Repubblica, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a választási rendszer miatt az ellenzéknek 5-6%-kal több szavazatot kellene szerezni a Fidesznél a parlamenti többséghez, és hogy jelenleg mintegy 500 sajtóorgánum, szinte az egész országos és helyi média a kormány ellenőrzése alatt áll.

Az Il Sole 24 ore című gazdasági lap szerint az ukrán konfliktus mindent felülírt a magyar választási kampányban a pandémia utáni gazdasági válságtól a jogállamiságig és a Brüsszellel való konfrontációig. Emellett azonban kiemeli azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyekkel Orbán konszenzust próbált teremteni az országban, kezdve a 13. havi nyugdíjaktól a fiatalok adókedvezményéig, a rezsicsökkentéstől a hatósági élelmiszerárakig. Ugyanakkor ezek a szociálpolitikai intézkedések, amelyeket a választási kampány részeivé tett, közel 5 milliárd eurót emésztettek fel, és ennek súlyos következményei lehetnek az ország költségvetésére.

Orbán kockára tette a magyar gazdaság stabilitását, amelyet nehéz lesz fenntartani különösen Magyarország jelenlegi elszigeteltségében – írja az olasz lap.

Orbán megerősödve került ki a választásból, szemben országával és az Európai Unióval – írja a spanyol polgári El País.  A madridi lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormányfő illiberális államépítésében inkább Kelet, Oroszország és Kína felé tekint, mint Nyugatra. Most azonban fontolóra kell vennie, hogy miképp építse újra a bizalmat európai partnereivel, köztük a V4-országokkal. Kérdés, hogy a gazdasági válság, a 8% feletti infláció rákényszerítheti-e Orbánt arra, hogy megállapodjon az Unióval a helyreállítási alapról, amelyet az EU-bizottság mindeddig nem adott meg neki a korrupció és a jogállam lebontása miatt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: