HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán a járványról: „Ne érezzük úgy, hogy túl vagyunk rajta, mert egy gyengébb variáns kezd eluralkodni”

A kormányfő beszélt a negyedik oltásról is, és elmondta, miért változtatott a kormány a karanténszabályokon.

Link másolása

"Ez már majdnem olyan karácsony volt, mint amilyen szeretnénk, és a szilveszter is egész normális, emberi volt" - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy bár "itt volt a vírus árnyéka a család feje fölött, de azért már össze tudtunk jönni, tudtunk találkozni", még ha nincs is vége még a járványnak. Köszönetet mondott emiatt a határőröknek, a rendőröknek, a katonáknak (itt megjegyezte, hogy "mert a migráció karácsonykor sem szűnt meg"), a katasztrófavédelemnek és az egészségügyi dolgozóknak is.

A járványhelyzetről azt mondta, az oltás révén "van a kezünkben egy aduász, ami üti+ a delta és az új, omikron vírusvariánst is, ezért továbbra is arra buzdít mindenkit, hogy kérje a vakcinát, ha pedig már kapott két oltást, kérje a harmadikat is. Azt is hangsúlyozta, hogy a szülők is fontolják meg a gyerek beoltását, mert ennek lesz jelentősége az iskolai oktatás szempontjából is.

"Ne érezzük úgy, hogy túl vagyunk rajta, mert egy gyengébb variáns kezd eluralkodni"

- figyelmeztett a kormányfő.

Emlékeztetett, hogy januárban minden hétvégén van oltási akció, és a háziorvosok is fognak tartani valamelyik hétvégi napon egész napos oltást. "Készen állunk arra, hogy mindenkit beoltsunk" - jelentette ki Orbán. Jelezte, hogy va elegendő "modern vakcinánk is", mivel Pfizer-oltóanyagból több mint 2 millió, Modernából pedig majdnem 700 ezer adag áll rendelkezésre.

Elismételte a csütörtöki kormányinfón ismertetett karanténszabály-változást is, miszerint mostantól 10-ről 7 napra csökken a kötelező karantén, de 5 nap után egy negatív teszttel már lehet szabadulni. Az iskolás gyerekeknek csak abban az esetben kötelező a karantén, ha nincsenek beoltva, az oltottak továbbra is járhatnak iskolába.

Orbán azzal indokolta a szabályváltoztatást, hogy az omikron okozta fertőzés gyorsabb lefolyású, és a virológusok, járványügyi szakemberek is azt mondták, hogy ezért érdemes változtatni.

A kormányfő hozzátette, hogy azokban az európai országokban is meghozták ezt a döntést, ahol már jobban elterjedt az omikron, "ezért biztonságban vagyunk, amikor Magyarországon követjük az elöljárókat".

Ismertette azt a döntést is, hogy február 15. után már csak a beoltottak kaphatnak védettségi igazolványt, amely oltási igazolvánnyá alakul át.

Vagyis ezután azok, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, már nem lesznek jogosultak a kártyája. Az is fontos, hogy csak az a felnőtt kap igazolványt, akinek már három oltása van, vagy a második oltás óta kevesebb mint 6 hónap telt el, gyerekek esetében elég a két oltás.

Orbán arról is beszélt, hogy a szakemberek azt javasolták a kormánynak, hogy támogassák a negyedik oltást. Mint mondta, a harmadik vakcina is erős védettséget ad, de

ha valaki úgy érzi, hogy egy negyedik adagra is szüksége van, és a harmadik oltása után eltelt már legalább 4 hónap, ismét beoltathatja magát. Ha pedig már hat hónap telt el a harmadik oltás után, a kormány javasolja is a negyedik oltást. A miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükséges erről egyeztetni előtte a háziorvossal.

A kormányfő szerint a "kórházi kapacitásaink fantasztikusak", és ismét dicsérte az orvosokat és az ápolókat, akik szerinte "olyan nyomást bírtak ki, ami párját ritkítja". "Büszkék lehetünk rájuk, versenyképes teljesítményt nyújtanak" - fogalmazott.

Elmondta, hogy jelenleg 2611 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, invazív lélegeztetésre pedig 243 ember szorul, gyerek nincs köztük.

"Az orvosi ellátás szempontjából biztonságban érezhetjük magunkat"

- jelentette ki Orbán.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: