HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán: A győzelmet nem fújja be a szél, kétharmada nincs az embernek véletlenül

„Ilyen arányban vezetni a választások előtt, ez a legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat” - véli a miniszterelnök.

Link másolása

A rezsiharc örök, és ez a mostani, előttünk álló választáson sem lesz másképpen - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a 15 éves Nézőpont Intézet ünnepi rendezvényén.

A kormányfő a Szépművészeti Múzeumban tartott eseményen azt mondta: "vagyunk mi, akik a rezsit csökkentettük, alacsonyan akarjuk tartani". És vannak, akik azt mondják, hogy ez ésszerűtlen, hagyni kell, hogy a piac szabályozza ezt a kérdést, az emberek majd fogyasztanak inkább kevesebbet, és "fölmondják a liberális tankönyveket". Ennek, ha politikai gyakorlattá vagy kormányzati tevékenységgé válik, az lesz az eredménye, hogy megemelkednek a megélhetési költségek - mutatott rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 2006-ban megalakult Nézőpont Intézet az elmúlt három választás fényében jól szokta megítélni a várható végeredményt. Hozzátette: egy nagyarányú választási siker megszületéséhez először elemzésre van szükség, majd tervezésre, ezután pedig dolgozni kell, "jön a meló", és a végén kihirdetik az eredményt. Egy komoly választási győzelemhez, az egymásra következő választási győzelmekhez pedig még inkább nagyon sok munkát kell elvégezni.

"A győzelmet nem fújja be a szél", kétharmada nincs az embernek véletlenül, különösen nem kétszer vagy háromszor egymás után - fogalmazott.

A miniszterelnök a 2006-os őszödi beszéd utáni időszakot a hazugság korának nevezte. Hangsúlyozta: azokban az években tudatosan és összehangoltan "megvezettek egy egész országot", úgy lehetett választást nyerni, hogy titkolták és meghamisították a költségvetés számait, nehogy kiderüljön az emberek a választók számára, hogy mi is a valóságos helyzet.

A kormányfő George Orwellt idézve azt mondta: a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít. Így ha a Nézőpont Intézet 2006-os megalakulására gondolnak, akkor nyugodtan minősíthetik az intézetet egy forradalmi szervezetnek. A Nézőpont ugyanis egy olyan intézményként jött létre, amely akkor is ki merte mondani, hogy "kettő meg kettő az négy", amikor mindenki az ellenkezőjét harsogta - mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nem győznek hálásak lenni a Nézőpont Intézetnek azért, hogy segítettek leszámolni a "hazugság korával".

Kifejtette: a politikai elemzés, mint szakma 2006-ban meglehetősen kezdetleges állapotban volt Magyarországon, és innen jutottak el oda, hogy ma már korszerű, nyugat-európai mércével is felépítettnek mondható elemző-kutató munka folyik. Azt mondta, ha van olyan szakma, ahol kell távolságtartás, személyes elfogultságtól mentes, objektív nézőpont, amely tájékoztat arról, hogy "a döntéseink nem önmagukban, hanem összességében mégis milyen irányba viszik az ország szekerét", akkor az mindenképpen a politikusok szakmája. Kell egy olyan háttér - ilyen a Nézőpont Intézet is -, amelynek az a küldetése, hogy torzításmentesen, a valóság igényével és a tudomány eszközeivel szemlélje ezt a munkát - magyarázta. Megjegyezte: a Nézőpont volt talán az első olyan magyar intézet, amely átgondoltan és tudatosan a nyugati think-tankek mintájára jött létre Magyarországon.

A kormányfő felidézte: a Nézőpont alapítása óta eltelt 15 év, és "ebből 12 évet kormányon voltunk". A Nézőpont Intézet segített abban, hogy megismerhessék az emberek véleményét, emellett szükség van a szakpolitikai javaslatok kidolgozására, "ezeket is tisztelettel köszönjük" - fogalmazott, hozzáfűzve: a harmadik dologért is, a médiaviszonyok értő elemzéséért is hálás. Úgy vélte, nem egyszerűen csak hasznos, ha ilyen intézetek léteznek egy országban, hanem egy szabad ország esetében elkerülhetetlen. "Nincs nemzeti szuverenitás, ha nincsenek nemzeti kézben lévő elemző kutatócégek, amelyek előkészítik a politikai döntéseket" - jelentette ki. Hozzátette: fontos, hogy legyenek olyanok, akik magyar szemmel és a magyar érdekekből kiindulva írják le, hogy a magyar érdekek felől nézve hogyan fest a világ.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ha szabad és szuverén Magyarországot akarunk, akkor nézőpontra, nézőpontokra, magyar kutató- és elemző intézetekre múlhatatlanul szükségünk van.

Arról is beszélt, hogy jövőre választások lesznek, és Magyarország szabad és demokratikus ország, ahol azt a kérdést, hogy "merre menjünk és kiknek a programját és kikkel valósítsuk meg", a választópolgárok fogják eldönteni.

Kiemelte: "ilyen arányban vezetni a választások előtt, ez a legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat". "Azzal az intellektuális kihívással" kell szembenéznünk, hogy a választások előtt 5-6 hónappal a polgári kereszténydemokrata kormány a választók bizalma szempontjából érzékelhető előnnyel vezet - mondta.

Közölte: bár sok minden meg tud változni nagyon rövid idő alatt, "mégiscsak azzal kell észszerű módon kalkulálnunk, hogy az előttünk álló választásnak a mi politikai közösségünk úgy vág neki", hogy esélyes. Egyelőre úgy látni a mostani elemzésekből, hogy "elegendő a következő 5-6 hónapban bravúrok bemutatása nélkül, tisztességesen, becsületesen, napi sok-sok órát dolgozva az emberek megélhetését szem előtt tartva" elvégezni a munkánkat - értékelt.

Az olimpián a második hely megsüvegelendő teljesítmény, ezüstérmet adnak érte. De a politikában nincs második hely, nincs ezüstérem, csak két dolog van: győzelem vagy vereség

- mutatott rá Orbán Viktor.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: