HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Obama: A világ a közelében sem jár a kitűzött klímacéloknak

A volt amerikai elnök bírálóan említette azt is, hogy sok ország a hat évvel ezelőtti párizsi csúcson vállalt célokat sem teljesítette.

Link másolása

A világ „a közelében sem jár” azoknak a környezetvédelmi célkitűzéseknek, amelyeket a globális éghajlati katasztrófa megelőzése érdekében el kellene érni – mondta Barack Obama volt amerikai elnök hétfőn, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, egy hete kezdődött 26. ülésén (COP26).

Obama kijelentette: a legtöbb ország nem hajtotta végre azokat a cselekvési terveket sem, amelyeket a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt, pedig már akkor lehetett tudni, hogy a megállapodásban foglaltak maradéktalan teljesítése sem lesz elegendő annak a célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a globális felmelegedés mértéke ne érje el a 1,5 fokot.

Barack Obama szerint folyamatosan válnak egyre nyilvánvalóbbá annak a következményei, hogy a világ nem halad elég gyorsan a klímavédelmi célok teljesítése felé.

A volt amerikai elnök idézett egy tudományos felmérést, amely szerint a világ lakosságának 85 százaléka tapasztalt már olyan időjárási jelenségeket, amelyek az éghajlatváltozás miatt erőteljesebbé váltak az utóbbi időben. „Ezek közé tartoznak az egyre erősebb viharok, a mind hosszabb hőséghullámok, az egyre pusztítóbb áradások és szárazságok” – mondta Barack Obama.

Kiemelte: a világ egyes térségeiben egyre veszélyesebbek az életkörülmények, és ez a migrációs folyamatok átalakulását, a konfliktusok súlyosbodását okozza. Ez az oka annak is, hogy az amerikai védelmi minisztérium és más kormányzati szervek nemrégiben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették a klímaváltozást – mondta a volt amerikai elnök.

Obama felidézte, hogy közvetlen hivatali utódja, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy az amerikai gazdaság szereplőinek jelentős része ennek ellenére tartotta magát az egyezményben vállalt környezetvédelmi cselekvési programokhoz; az amerikai autóipar például folytatta a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó fejlesztési programokat.

A Trump-kormány ugyanakkor nyíltan ellenséges hozzáállást tanúsított a klímavédelemmel foglalkozó tudományágakkal szemben, és ez elsősorban annak a következménye volt, hogy a republikánusok „pártpolitikai kérdéssé változtatták” a klímaváltozás ügyét.

„Mindez oda vezetett, hogy manapság már ritka az olyan republikánus, aki komolyan veszi a klímaváltozást” - fogalmazott a volt demokrata párti amerikai elnök.

Barack Obama bírálóan szólt arról is, hogy sem Oroszország, sem Kína nem képviseltette magát csúcsszinten a glasgow-i COP26-értekezleten.

A rendezvényen sem Vlagyimir Putyin orosz elnök, sem Hszi Csin-ping kínai államfő nem jelent meg, jóllehet mindketten hivatalosak voltak az értekezletre.

Hétfői felszólalásában Obama úgy fogalmazott: ez azt jelzi, hogy a két vezető - jóllehet országaik a világ legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátói közé tartoznak - "veszélyes mértékben nem érzékeli", hogy mennyire sürgető üggyé vált a klímavédelem.

Ugyanezt észrevételezte Joe Biden jelenlegi amerikai elnök is, aki a múlt héten jelen volt a glasgow-i értekezleten.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: