HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Nyerjük vissza a szavainkat és a szabadságunkat” – a szabad oktatásért és kultúráért tüntettek az SZFE előtt

'Ébresztőt fújtatok a politikusoknak, hogy valódi áldozatot kell hozni' – mondta Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület alapítója, az esemény szervezője.

Link másolása

Péntek este tüntetés volt az SZFE előtt, ahol a szabad oktatásért és kultúráért álltak ki.

Sokan gyűltek össze Budapesten, a Vas utcában és a környékén, hogy részt vegyenek a Színművészeti Egyetem előtti demonstráción.

Bródy János dalai után Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület alapítója beszélt arról, hogy szerinte az SZFE diákjai nagy kockázatot vállaltak, mikor a szabadság mellett álltak ki. Úgy vélte, hogy aki most kiáll, az számíthat a hatalom haragjára. Szerinte nagy dolog, hogy a hallgatók és oktatók is együtt demonstrálnak, mert nem akarják, hogy a munkájukba beleszóljanak. Azt is megjegyezte, hogy bár sokan szolidárisak velük, mégis sokan hallgatnak még. Azt a csendet pedig meg kell törni - mondta. Úgy véli, hogy a politikusok nem hoznak valódi áldozatot, és csak az egymás elleni játszmákkal foglalkoznak.

"Ébresztőt fújtatok a politikusoknak, hogy valódi áldozatot kell hozni"

– mondta Iványi.

A színésznő és egyetemi oktató Fullajtár Andrea Bibó István: A szabadságszerető ember politikai tízparancsolatát olvasta fel.

Szirtes Ágnes színművész azt mondta, hogy meghajtja magát a fiatalok előtt, ahogy kiállnak az igazukért és példát mutatnak. Beszélt arról, hogy nem gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, amikor a legelesettebbektől vesz el a hatalom.

A 21 év óta a gyerekszegénység ügyét szolgáló L. Ritók Nóra arról mesélt, hogy egyre nehezebb a munkájuk. Nem érti a döntéshozókat, mert ahol van erőforrás, van hatalom, ott felelősségnek is kéne lennie. Úgy véli, hogy ő már csak a tűrt kategóriába fér be. Az Igazgyöngy Alapítvány pénzét megfelezte a kormány, de a civilek összeadták az elvont 8,5 millió forintot. Nem érti miért kell inkább üres stadion, mint a szegények segítése.

Az Örkény Színház színésznője, Bíró Kriszta azzal kezdte, hogy azért áll a színpadon most, mert utálja, hogy ott kell állnia. Ő az egyetemen lett az az ember, aki most. A gyereke is ide jár, és kiáll most érte is. Ahogy kiáll a szegény gyerekeket oktatókért, akikkel szolidaritást kell vállalni. Végül Karinthy Frigyes: Hazám és „Hazám” című művéből olvasott fel.

Molnár Áron, NoáR arra biztatta az SZFE diákjait, hogy tartsanak ki. Arról beszélt, hogy milyen fontos a szolidaritás, le kell győzni a félelmet. Úgy vélte, hogy egyes szavakat a hatalom kisajátított, ezért vissza kell venni a szavakat és a szabadságot. Nem szabad engedni, hogy a liberális szó szitokszó legyen, mert az szabadelvűséget jelent, nem mást. Megjegyezte, azt is, hogy

a civil vagány és menő.

Lázár Kati színész egy történetet mesélt el egy öregemberről, aki talál egy magot, amit elültet, bár tudja, hogy az majd a jövő nemzedékének fog teremni. És most ő is úgy érzi, hogy elültet egy szemet, hogy jó legyen az új generációknak.

Szalay Kriszta színművész arról beszélt, hogy szerinte a hatalom most arra vár, hogy az emberek csukják be a szájukat, miután kinyitották, hogy a torkukon letoljanak valamit. Úgy véli, hogy "nyikhaj politikusok" vezeti az országot és lenyúlnak mindent. De ő inkább a hősökről beszél, akik megszervezik a tüntetést, segítenek a szegényeken. És az egyetemistákról, akik példaképpé válnak és benne lesznek majd a történelemkönyvben.

"Ezek a diákok nem vihetik el a balhét, értünk teszik"

– mondta.

A végén Galkó Balázs egy József Attila verset adott elő, és a PaDöDö is színpadra lépett.

VIDEÓ: Az eseményről ITT

Az SZFE hallgatói vasárnapra meghirdették a Harmadik figyelmeztetés akciójukat, ahol élő láncot szeretnének alkotni az egyetem és a Parlament között, hogy átadják a követeléseiket.

Képek a tüntetésről:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: