HÍREK

Novák Katalin: Magyarország szíve most a magyar-ukrán határnál dobog

Az új köztársasági elnök szerint egészen megindító az az összefogás, amit a határnál tett négynapos látogatásakor tapasztalt.

Link másolása

Először adott interjút a nemrég megválasztott új köztársasági elnök, Novák Katalin. A Kossuth Rádiónak reggeli műsorában elsősorban az orosz-ukrán háboúról és a menekülthelyzetről kérdezték az államfőt, de természetesen a közelgő parlamenti választás és a kormány "gyermekvédelmi" népszavazása is szóba került.

Novák szerint a mostani háborús helyzet mindannyiunk életét meghatározza, amely ráadásul egy világjárvány után jött, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a koronavírus-járvány már véget ért. Épp kezdtünk volna fellélegezni, kezdtük úgy érezni, hogy az életünk talán már visszatér a normális kerékvágásba, "megsirattuk a veszteségeinket", aztán jött ez a csapás.

Mindenkit sokkolt Oroszország agresszív fellépése, ez mindannyiunk számára egy egészen új, drámai helyzet

- fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte nincs olyan ember Magyarországon, aki legalább naponta egyszer ne gondolna arra, mi történik most Ukrajnában.

A köztársasági elnök az elmúlt négy napban az ukrán határ menti településekre látogatott, mert mint mondta, úgy érzi, az ország vezetőinek ott kell lenniük, ahol szükség van rájuk. A látogatás célja nem a tájékozódás volt számára, hanem az, hogy beszélgethessen a helyiekkel, találkozhasson a menekültekkel, és tolmácsolhassa a magyar emberek köszönetét. Szerinte most mindenki segíteni szeretne, ki adománnyokkal, ki úgy, hogy a határnál segít a menekülteken.

"Magyarország szíve most ott dobog, ebben a térségben"

- mondta Novák.

Kiemelte, hogy a települések vezetői, hivatali dolgozói és a hatóságok nemcsak ellátják élelmiszerrel, és kedves szóval, mosollyal várják a menekülteket, de eközben a rendet és a biztonságot is fenntartják.

"Én sehol nem láttam egy eldobott szemetet, nem tapasztaltam, hogy a közbiztonság sérült volna"

- mondta az államfő, hozzátéve, hogy még mindig van erő ezekben a településekben.

Köszönetet mondott a segélyszervezeteknek és az önkénteseknek is, akik éjjel-nappal, hétvégén is folyamatosan segítenek. Elmondta, hogy bár először mindenkit megrázott a háború híre, de gyorsan megszerveződött a segítő munka, amely azóta is jól koordináltan zajlik. Beszélt arról is, hogy több száz segítővel találkozott, akik "ugyanolyan hétköznapi emberek, mint bármelyikünk, gondoskodnak a saját családjukról, elmennek dolgozni, és mellette még nap mint nap ott vannak a menekültek mellett".

"Egészen megindító az az összefogás, amit a határ szélén tapasztaltam"

- mondta. Szerinte a segítők a menekültektől kapott hálából és szeretetből merítenek erőt ahhoz, hogy másnap is ugyanúgy odamenjenek segíteni.

A köztársasági elnök úgy véli, nekünk két hadseregünk van: a fegyveres erőink és a segítőkész magyar emberek, köztük azok az ápolók, szülésznők, akik a feladataik ellátása mellett a menekülteknek segítenek. Elmondta, hogy

egy olyan kárpátaljai édesanyával is találkozott, aki 38 hetes terhesen menekült el otthonról a gyerekével, és a nyíregyházi kórházban szülte meg a babáját.

Arról is beszélt, hogy "sosem volt könnyű magyarnak lenni Kárpátalján", ahol mostanra viszont kialakult egy olyan magyar élet, kultúra, oktatás, ami nemcsak élhető, hanem reménységet is ad arra, hogy még száz év múlva is lesz ott magyar szó. Ez azonban a háború miatt veszélybe került, hiszen sokan elmenekültek, családok szakadtak szét.

Novák a műsorvezető kérdésére arra is reagált, hogy az ellenzék szerint a kormány magára hagyta a segélyszervezeteket a menekültek ellátásában. Azt mondta, "most rémhírterjesztésre végképp nincs szükség".

Szerinte a négynapos látogatása alatt reális képet kapott arról, hogy zajlik a munka a határ mentén, és ő nem tapasztalt pártnézetbeli különbséget, csak segítségre váró és segítséget nyújtó embereket látott. A kormánynak pedig kötelessége odaállni melléjük - jelentette ki.

Ezután arról beszélt, hogy "amikor a legelemibb életünk van veszélyben, minden lecsupaszodik arra, hogy az életünket kell védeni, akkor minden egyszerűbbé és egyértelműbbé válik". Ez a helyzet viszont most elfedi azokat a veszélyeket, amelyek ugyanúgy léteznek a háttérben. Itt hozta szóba a kormány "gyermekvédelmi" népszavazását, amelyet április 3-án, az országgyűlési választással együtt tartanak. Novák azt mondta, a szülők most nyilatkozhatnak arról, hogy ők döntsenek a gyerekeik szexuális neveléséről. "Meg kell adnunk a lehetőséget a gyerekeinknek arra, hogy kisfiúként vagy kislányként nőjenek fel, és ebben ne bizonytalanítsa el őket senki" - fogalmazott, hozzátéve, hogy édesanyaként is fontosnak tartja ezt a kérdést és a népszavazást.

Végül arra is kitért, hogy első női köztársasági elnökként minden magyar nő és magyar férfi köztársasági elnöke is szeretne lenni, és érzi annak felelősségét, hogy számítanak rá ebben. Hozzátette, hogy nem csak Magyarországon szeretne aktív köztársasági elnök lenni, hanem az ország határain kívül is, ebben a külügyben szerzett tapasztalatait is igyekszik majd hasznosítani.

Azt is elmondta, hogy elődje, Áder János és felesége sok tanáccsal, tapasztalattal látták el, többször is beszélgettek az elmúlt hetekben. Nováknak még mindig vannak kérdései, és mint mondta, jó érzés, hogy van kinek feltenni ezeket. Azt is hozzátette, hogy nincs értelme összehasonlítani őt Áderrel, hiszen azt szeretné, hogy az ő ciklusának is legyen "saját arcéle".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET: