HÍREK

Németországban kiadták a legmagasabb figyelmeztetést, Hollandiában is szigorú intézkedéseket vezettek be

A legtöbb dolog bezár mindkét országban, a német egészségügyi szakemberek borús képet festenek.

Link másolása

Németországban kedden kiadták a legmagasabb járványügyi figyelmeztetést. Hollandiában  szigorú intézkedéseket vezettek be a fertőzés terjedésének feltartóztatására, bezárnak egyebek mellett minden iskolát, kávéházat, éttermet és marihuánaboltot.

Németországban a Robert Koch járványügyi intézet (RKI) kedden a legmagasabbra emelte a járványügyi figyelmeztetés szintjét az új típusú koronavírus terjedése miatt, a szövetségi kormány pedig a világ összes országára utazási figyelmeztetést adott ki.

Lothar Wieler, az RKI vezetője berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy meredeken emelkedik a regisztrált fertőzések száma, ezért mindenkinek be kell tartania a szövetségi kormány és a tartományi kormányok előző nap kidolgozott alapelveit, amelyek a járvány lassítását szolgálják.

Az irányelvek szerint nyitva maradhatnak az élelmiszerüzletek, háztartási boltok, gyógyszertárak, üzemanyagtöltő-állomások, bankok, postahivatalok, tisztítók, fodrászok, újságosok, állateledelboltok, barkács- és kertáruházak, de az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy ne alakuljanak ki sorok. Minden egyéb kiskereskedelmi üzletet be kell zárni. A kisipari szolgáltatók továbbra is folytathatják munkájukat.

Be kell zárni a szórakozóhelyeket, kulturális intézményeket, sport- és szabadidős intézményeket is, így például az éjszakai klubokat, a múzeumokat, az edzőtermeket, az állatkerteke, a játszótereket valamint a vallási intézményeket is.

Lothar Wieler megerősítette: azzal kell számolni, hogy az új vírus a lakosság 60-70 százalékát megfertőzi. A világjárvány várhatóan két év alatt cseng le, addig hullámszerűen, időben és térben eltérő intenzitással lesz jelen. Védőoltás 2021-re várható.

A vírus által okozott betegség (Covid-19) halálozási aránya az eddigi adatok szerint 1 százalék körüli, ami azt is jelenti, hogy a fertőzöttek 99 százaléka túléli a megbetegedést - húzta alá az RKI vezetője, hozzátéve: az eddigi adatok arra is utalnak, hogy a fertőzöttek mintegy fele egyáltalán nem tapasztal tüneteket, szervezete észrevétlenül leküzdi a vírust. Azonban a járvány lassítása elengedhetetlen, mert túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer, ha egyszerre sok súlyos beteget kell kezelni.

Ezzel kapcsolatban a kórházak országos szövetségének (DKG) vezetője, Gerald Gaß egy keddi lapinterjúban elmondta:

azzal számolnak, hogy a hét végére 20 ezerre emelkedik a regisztrált fertőzések száma, és 1500 fertőzött szorul majd kórházi ellátásra. Ez még nem terheli túl a rendszert, de bővíteni kell a kapacitást. A következő két-három hónap alatt a jelenlegi 28 ezerről 34 ezerre lehet emelni az intenzív ellátást biztosító ágyak számát

- mondta.

Ugyancsak kedden a szövetségi külügyminisztérium közölte, hogy mindenkit eltanácsol a nem feltétlenül szükséges külföldi utaktól, mert a nemzetközi közlekedés "drasztikus korlátozására" kell számítani, és arra is, hogy világszerte korlátozzák a mindennapi, nyilvános életet.

Német hírportálok beszámolói alapján a tartományi egészségügyi minisztériumoktól begyűjtött adatok szerint Németországban kedden délben 7543 koronavírus-fertőzést tartottak számon. 

Hollandiában keddtől bezártak minden iskolát, kávéházat, éttermet és marihuánaboltot.

„Célunk a koronavírus maximális ellenőrzése. Prioritásunk, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a kockázatokat”

- mondta Mark Rutte miniszterelnök.

Szavai szerint a "békeidőben ismeretlen", új intézkedések segítik a kórházak és az intenzív osztályok túlterheltségének megakadályozását. Fontosnak nevezte, hogy szakértők tanácsa vezesse a kormány valamennyi meghozott döntését, hogy továbbra is a tudományos ismeretek, a megbízható források és tények alapján szülessenek iránymutatások.

Hollandiában a megerősített fertőzések száma 1413, és 24-en haltak meg a betegségben.

Belgiumban a halottak száma keddre öttel emelkedett, így elérte a 10-et. A fertőzöttek száma változatlanul 1058.

Luxemburgban keddre 94-re emelkedett a fertőzöttek száma. Egy fertőzött szombaton meghalt. A körülbelül 620 ezer lakosú nagyhercegségben tízen vannak kórházban a koronavírus okozta megbetegedés miatt.

Az Európai Bizottság egészségügyekért felelős főigazgatósága kedden közzétett Twitter-üzenetében a koronavírussal kapcsolatosan terjedő hamis információkra figyelmeztetett.

„Fontos, hogy naprakészen ismereteink legyenek a vírus okozta válság legújabb fejleményeiről. Általános tanácsokat, részletes adatokat azonban az egészségügyi hatóságok szolgáltatnak”

- fogalmaztak. Óvakodni kell a rosszindulatú és félrevezető hírektől, mindig ellenőrizni kell, hogy az információk megbízható forrásból származnak-e - tették hozzá.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk