HÍREK

Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Hosszú ideje zajlik a vita a környezetvédő szervezetek és az EU között arról, hogy valóban rákkeltő hatású-e. Közben daganatos betegségben szenvedők pert nyertek glifozáttartalmú gyomirtószereket gyártó vállalat ellen.

Link másolása

Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET: