Nem tervez szigorítást az abortusz törvényi szabályozásában a magyar kormány
A magyar kormány semmilyen módon nem tervezi megváltoztatni az abortusz szabályozását - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu érdeklődésére.
Hozzátették ugyanakkor, hogy az Alaptörvény szerint a magzati életet a fogantatás pillanatától kezdve védelem illeti meg.
A hvg.hu viszont azt írja,
Magyarország nemcsak aláírója, hanem társkezdeményezője is lett a Genfi Konszenzus Nyilatkozatának, amely a női egyenjogúság és egészség védelmének köntösébe bújtatva azt is kimondja: nem létezik az abortuszhoz való nemzetközi jog.
Erről azonban nem sokat kommunikált a kormány, csak Novák Katalin családügyi miniszter posztolt a nyilatkozat elfogadásáról a saját Facebook-oldalán.
A kétoldalas dokumentumban kifejezetten hangsúlyosan szerepel az abortusz ellenzése és a hagyományos családmodell melletti kiállás. Kimondja például azt, hogy a terhesség megszakítása egyetlen esetben sem lehet a családtervezés eszköze. Azt is hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog nem kötelezheti az országokat arra, hogy finanszírozzák az abortuszt.
Ezt a nyilatkozatot az Európai Unióból Magyarországon kívül csak Lengyelország írta alá, ahol tovább szigorítottak Európa egyébként is egyik legszigorúbb abortusztörvényén, és emiatt ezrek, nők tömegei tüntetnek napok óta több városban, köztük Varsóban is.
Magyarország abortuszt szabályozó törvénye európai szinten a középmezőnyben van. Az 1992. évi 79. törvény alapján a terhesség a 12. hétig szakítható meg akkor, ha
- a terhesség súlyosan veszélyezteti az állapotos nő egészségét
- a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved
- a terhesség bűncselekmény következménye
- ha a várandós nő súlyos válsághelyzetre hivatkozik.