HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Nem lesz kötelező a teszt és a karantén az oltottaknak az Angliába érkezéskor

Az új szabályozás pénteken brit idő szerint hajnali 4 órától, magyar idő szerint 5 órától lép érvénybe.

Link másolása

Megszűnik péntektől a külföldről Angliába utazó, teljesen beoltott személyek indulás előtti koronavírus-tesztelési kötelezettsége, és az érkezés után sem kell elkülönítésben megvárni az újabb teszt eredményét - jelentette be szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján közölte, hogy az új szabályozás pénteken brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - lép érvénybe.

Grant Shapps közlekedési miniszter nem sokkal később, a Twitteren közzétett bejegyzésében ezt úgy pontosította, hogy

az indulás előtti tesztkötelezettség szűnik meg pénteken, valamint az az előírás, hogy az angliai érkezés utáni újabb teszt eredményét elkülönítésben kell megvárni.

Shapps tájékoztatása szerint vasárnap - ugyancsak brit idő szerint hajnali 4 órától - szűnik meg az angliai érkezés utáni PCR-teszt elvégzésének kötelme, és attól az időponttól elégséges egy gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése is.

A közlekedési miniszter kiemelte, hogy

mindez a koronavírus ellen teljes körűen beoltott utazókra, illetve - oltási státustól függetlenül - a 18 éven aluliakra vonatkozik.

Grant Shapps hangsúlyozta azt is, hogy az angliai érkezés utáni gyorsteszt elvégzéséhez nem használható a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) ingyenes tesztelési szolgáltatása, vagyis a gyorsteszteket egészségügyi magánszolgáltatóktól kell megrendelni.

Shapps tájékoztatása szerint ha az angliai érkezés utáni gyorsteszt eredménye pozitív, az érintettnek elkülönítésbe kell vonulnia és PCR-tesztet kell elvégeztetnie, ehhez viszont már használható az NHS ingyenes tesztelési szolgáltatása.

A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a brit kormány még január vége előtt teljes körűen felülvizsgálja az utazásra vonatkozó intézkedéseket, és stabil szabályozási rendszert léptet életbe a 2022-es esztendő egészére.

A jelenlegi szabályozás - amely a pénteki, illetve a vasárnapi módosítások előtt érkezőkre még érvényes - azt írja elő, hogy az utazóknak az indulás előtt legfeljebb 48 órával PCR- vagy gyorstesztet, az angliai érkezésük utáni második nap végéig PCR-szűrést kell elvégeztetniük, és az érkezés utáni PCR-teszt eredményét elkülönítésben kell megvárniuk.

A brit kormány ezt a szigorítást az omikron koronavírus-variáns behurcolásának megfékezése végett rendelte el tavaly. Boris Johnson a szerda esti alsóházi tájékoztatón elmondta: az omikron felbukkanása utáni időszakban még helyénvaló intézkedés volt az utazási korlátozások elrendelése a vírusvariáns nagy-britanniai elterjedésének lassítása végett. Azóta azonban ez a vírusváltozat olyan mértékben elterjedt Nagy-Britanniában, hogy az utazási tesztkötelezettségek már csak korlátozott hatást gyakorolnak a fertőződési esetszámok növekedésére, a turisztikai szektort viszont jelentős pótlólagos költségekkel terhelik - mondta a brit kormányfő.

Johnson bejelentette: mindezek alapján a kormány úgy döntött, hogy péntektől eltörli az indulás előtti tesztkötelezettséget az Angliába utazók számára. A kormányfő hangsúlyozta: ez a kötelezettség az Angliából külföldre utazókat is elbizonytalanította, mivel sokan tartottak attól, hogy a visszaindulás előtti teszt esetleges pozitív eredménye miatt külföldön ragadnak, és ez komoly pluszköltségekkel terheli őket.

Boris Johnson - a közlekedési miniszter részletes ismertetésével összhangban - elmondta: a brit kormány feloldja azt a kötelezettséget is, amelynek alapján a beutazóknak az angliai érkezés utáni második nap végéig PCR-tesztet kell elvégeztetniük, és elkülönítésben kell maradniuk, amíg ennek eredményére várnak.

Ehelyett visszatér a tavalyi szigorítás előtti szabályozás, amelynek értelmében az Angliába utazóknak legkésőbb az érkezés utáni második nap végéig gyorstesztet kell elvégezniük, és ha ennek eredménye pozitív, akkor kell PCR-tesztet elvégeztetniük.

Johnson az alsóházi tájékoztatóban megerősítette: a brit kormány nem hiszi, hogy újból szükség lenne az ország teljes lezárására, ahogy ez a koronavírus-járvány korábbi szakaszaiban történt.

Az ilyen lezárásoknak ugyanis megvan az áruk: pusztító hatást gyakorolnak az emberek fizikai és mentális jólétére csakúgy, mint az üzleti vállalkozásokra, a foglalkoztatásra, a megélhetésre, és ami mindennél rosszabb, a gyerekek későbbi boldogulási esélyeire is - mondta a brit kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: