HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Nem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz” – nagyinterjút adott Mészáros Lőrinc az Indexnek

A leggazdagabb magyar szerint politikai támadások érik, pedig rengeteg adót fizetnek, és ennek inkább örülni kellene. Röviden beszélt a magánéletéről is.

Link másolása

185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának.

Mészáros Lőrinccel most az Index készített exkluzív interjút, ami azért érdekes, mert az ország immár hivatalosan is leggazdagabb emberének számító felcsúti milliárdos nem osztogatta eddig könnyen az interjúkat. A beszélgetés az MKB-székházban, az irodájában készült, ahol értékes festmények szolgáltatták a hátteret.

Mészáros elmondta, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a listáknak.

"Egy óriási vállalatcsoportot működtetünk, csaknem 30 ezer alkalmazottal a gazdaság szinte minden szegmensében, vagyis a magánszférában mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók."

De nem ezt látja a személye elleni támadások okának:

"Sokkal inkább azt látom a támadások mögött, és ezért elfogadom és megértem, hogy sokaknak nem tetszik az én elkötelezett jobboldali kiállásom. Mivel ma Magyarországon jobboldali kormány van, érthető számomra, hogy az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt."

Arra a kérdésre, hogy sok állami megrendelést kap, és ebből gazdagodik politikai hátszéllel, ezt válaszolta:

"A munkáink döntő többségéhez nyílt eljárásokkal jutunk, ahol a legkedvezőbb ajánlat győz. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Én örvendetesnek találom, hogy magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég nemzetközi hátterű multikkal tudja felvenni a versenyt."

Az üzleti életben szerinte nincs meg az a szembenállás, mint a politikában.

"A gazdaság legtöbb szereplőjével szívesen leülünk egymással egy közös ebédre, vagy veszünk részt közös vadászaton, némelyikükkel kifejezetten jó üzleti és személyes kapcsolatot is ápolok. "

Úgy véli, 1998-2002 közt már törekedett arra az Orbán-kormány, hogy a hazai nagyvállalkozókat hozza helyzetbe például az építőiparban, de utána szerinte a következő kormányok a külföldi cégeket hozták helyzetbe. Ezen változtatott ismét 2010-től az új Orbán-kabinet.

Szerinte "a csoporton belül az építőipar részesedése még a 25 százalékot sem éri el. Erre a jellemzően nyílt közbeszerzési eljárásokon elnyert pénzre fogják rá a baloldali megmondóemberek, hogy közpénz felhasználásából származik. (...) 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos. Erre még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz."

A Hunguest-csoport szállodáinak nyújtott hatalmas, 17,7 milliárd forintos állami támogatásról ezt mondta:

"csak az utolsó, harmadik körben jelentkezhettek a pályázatra a több mint 100 szobával rendelkezők. Tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."

A szállodái elleni bojkottra való felszólításról így vélekedett:

"Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."

A tőzsdei cégükről, az Opus Global Nyrt-ről szólva válaszolt azokra a kritikákra, hogy a sikeres 2020-as év ellenére nagyon alacsonyan mozog a cég részvényeinek értéke:

"az Opus egy tőzsdei cég, én pedig egy vagyok csak a részvényesek között. Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs. "

A Magyar Bankholding Zrt. (MKB + Budapest Bank + Takarékbank) kapcsán beszélt a fúzióról, amely szerinte páratlan talán még Európában is:

"Egy 100 százalékban magyar tulajdonú, az OTP utáni második legnagyobb bank formálódik most. (...) meghatározó, de 50 százalék alatti részesedése lesz a Mészáros Csoportnak a bankban."

A mezőgazdaságban is hatalmas érdekeltségei vannak a csoportnak, 45 ezer hektár föld tartozik hozzájuk.

A Talentis Agro csoporthoz került Szarvasi Agrár Zrt. és a Gallicoop Zrt. is.

"Magyarország legnagyobb agrárvállalataként nemcsak növénytermesztéssel foglalkozunk, hanem tejelőállítással is. Ebben Magyarországon piacvezetők vagyunk: 7500 tejelő tehénnel rendelkezünk, ezzel nálunk több tejet senki nem állít elő. "

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Fekete-Győr András kilátásba helyezte az ún. felcsúti pert, ezt válaszolta:

"Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak."

Azzal védekezett Mészáros, hogy az egyik legnagyobb hazai vállalatcsoportként óriási összeget fizet be minden évben adóként:

"30 ezer dolgozó tagja ennek a közösségnek, ennyi családnak nyújtunk tisztes megélhetést, munkán alapuló biztonságot. A cégcsoport vállalatai éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki."

A 2022-es választásokról ezt mondta:

"Szurkolok, hogy a jelenlegi nemzetépítő politikai közösség folytathassa a munkát. Szerintem a jobboldal nyerni fog."

A családról szólva elmondta, hogy mivel a gyerekei felnőttek, helyet kaptak a vállalatnál, meg van oldva az utánpótlás is:

"Már mind a három gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban. A legidősebb lányom a Mészáros-csoport első számú vezetője, a középső lányom néhány cégcsoportos vállalatot irányít; míg az agrárvégzettségű fiam a Talentis Agro Holding igazgatóságának az elnöke."

A feleségétől való válás, és az azt követő osztozkodásról csak nagyon röviden beszéltek:

"A vagyonmegosztás már szeptemberben lezárult, nincsenek vitás kérdések köztünk. A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért."

Várkonyi Andreával kapcsolatban elmondta, hogy már tudják, mikor lesz az esküvő, de a részleteket illetően nem akart semmit mondani.

"Az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk."

Érdemes a teljes interjút is elolvasni, érdekes mondatok hangzottak még el benne.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: