HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Nem járhat iskolába, aki nem tesztel vagy hord maszkot Bécsben

A tanároknak is kötelező, ha nem tartják be a szabályt, nem taníthatnak tovább, sőt a szolgálati jogviszonyukat is felfüggeszthetik.
Fotó: © PID/VOTAVA - szmo.hu
2021. szeptember 07.


Link másolása

A héten 240.000 gyerek számára kezdődött meg az iskola Bécsben.

Az intézményekbe való belépés rendszeres teszteléshez vagy maszkhordáshoz kötött. Aki egyikre sem hajlandó, nem járhat iskolába és az otthoni tanuláshoz sem kap segítséget.

Az első három hétben az úgynevezett „biztonsági szakasz” van érvényben.

Az osztrák fővárosban is megkezdődött az újabb rendhagyó iskolai tanév. Az iskolába való belépéshez kötelező a gyerekek rendszeres koronavírus elleni tesztelése, aminek viszont nem minden szülő örül. A teszteket maszkviseléssel lehet kiváltani, amelyet órán is hordani kell.

Amelyik család egyiket sem szeretné, ott tájékoztatják a szülőket a következményekről: a gyerek nem járhat iskolába, ráadásul nem kap oktatási anyagot és segítséget sem az otthoni tanuláshoz. Erről magának kell gondoskodnia.

Az előző tanévben 5.000 gyerek tanult így otthonról.

A szabályok a tanárokra is vonatkoznak. Aki nem teszteli magát, vagy nem hord maszkot, nem taníthat tovább, hosszútávú vonakodás esetén pedig szolgálati jogviszonyát is felfüggesztik.

Négy tanár járt így az előző iskolaévben.

Szülők és külsős dolgozók csak oltva, tesztelve, vagy a koronavírusból való felgyógyulásukat igazoló dokumentummal léphetnek be az iskola területére.

Az iskolákban a tanév első három hetében az úgynevezett „biztonsági szakasz” van érvényben. Ezalatt minden gyereket heti háromszor tesztelni kell – függetlenül attól, hogy be vannak-e oltva. Ez heti egyszer, ötödiktől pedig heti kétszer PCR-teszt kell, hogy legyen. A tesztelés történhet iskolán kívül, például otthoni gargalizálós teszttel, gyógyszertárban, vagy tesztutcában is. PCR-tesztet az iskolákban hétfőn és szerdán végeznek, a közbenső időben orrból vett mintán alapuló gyorstesztet lehet csináltatni. A PCR 72 órán keresztül érvényes (iskolán kívül 12 év felett az érvényességi idő már csak 24 óra), az antigén gyorsteszt pedig 24 óráig.

Hogy a bizonsági szakasz után milyen szabályok lesznek érvényben, az akkori kockázati szint dönti majd el. Bécsben arra készülnek, hogy a jelenlegi szabályokat továbbra is fenn kell majd tartani.

A bizonsági szakaszban a tesztelés mellett kötelező maszkot viselni a tantermen kívül. Az erre vonatkozó szabályokat ezután szintén a mindenkori járványhelyzet függvényében alkotják meg. Ha a kockázat alacsony lesz, nem kell majd maszkot hordani, rossz járványügyi mutatók mellett viszont osztálytermen belül is kötelező lesz a maszk, ráadásul a 14 év felettieknek FFP2-est kell hordaniuk. Az oltás megléte itt sem mérvadó.

Az iskolai zenei- és sportfoglalkozásokat jelenleg meg lehet tartani, de közepes kockázati helyzet mellett az ének- és fúvóspróbákat lehetőség szerint szabadtéri helyszínre kell áthelyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, olyan teremben kell lenni, ahol be lehet tartani a két méter távolságot. Sport esetében ez egy méter kell, hogy legyen. Ha a járványhelyzet magas kockázatú lenne, már csakis szabadban lehet majd fúvós hangszereken játszani, az egyéb szabadidős foglalkozások, például könyvklubok pedig elmaradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: