HÍREK

Navracsics Tibor: Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb állama közé kerülhet

A miniszter szerint Magyarországnak jó esélye van arra, hogy még decemberben megállapodjon a kohéziós és a helyreállítási alap forrásairól.

Link másolása

Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerülhet - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén, az Országházban.

„Magyarországnak jó esélye van arra, hogy még decemberben megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap forrásainak folyósításához szükséges megállapodásokat” - közölte.

Az uniós pénzeknek két része van, egyrészt a "hagyományos" kohéziós pénzek, és a tárgyalások jelenlegi állása azt mutatja, hogy az összes operatív program le van zárva, már csak a politikai jóváhagyás kell. Remélhetőleg még decemberben lesz megállapodás az Európai Bizottsággal erről

- tette hozzá.

A források másik része az EU helyreállítási alapjához kötődik, ennek célja, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból kilábalást ösztönözze. Ebben van nem visszatérítendő támogatás és kedvező kamatozású hitel, utóbbi esetleges felvételéről a kormány később dönt.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a kohéziós pénzek felhasználásáról a tagállamok saját prioritásaik szerint dönthetnek, és a magyar kormány szinte teljes egészében megtartotta a korábbi operatív programstruktúrát.

„A nemzeti helyreállítási terv kötöttebb, az innen rendelkezésre álló források csaknem felét a zöld átmenetre kell költeni, azaz olyan projektekre, amelyek az energiaellátás diverzifikációját, az infrastruktúra korszerűsítést, valamint a megújuló energia felhasználásának elterjedését teszik lehetővé. Emellett a digitális átmenetet segítő projektekre kell jelentős összeget fordítani” - részletezte a területfejlesztési miniszter.

Szerinte

az az alapvető fejlesztéspolitikai cél, hogy az uniós források felhasználása révén Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szinte a tavasz érkezik meg karácsonyra
Azt már korábban is tudtuk, hogy buktuk a fehér karácsonyt, hétvégén tíz fok feletti maximumok várhatók.

Link másolása

Pénteken este egy csapadékzóna érkezik, de szombaton felszakadozik a felhőzet, és vasárnap többfelé előfordulhatnak napos körzetek is. Megszűnnek a hajnali fagyok, és a karácsonyi hétvégén tíz fok feletti maximumok várhatók – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Pénteken az ország északkeleti felén erősen felhős vagy borult, párás idő várható, míg dél, délnyugat felé haladva szakadozottabb lesz a felhőzet és néhány órára kisüt a nap. Este északnyugat felől megnövekszik a felhőzet. Az északi megyékben napközben helyenként fordulhat elő eső, zápor, majd este, késő este északnyugat felől csapadékzóna érkezik esővel. A déli, délnyugati szelet élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken az északkeleti részeken 2 és 5, míg az ország délnyugati felén 6 és 11 fok között alakul.

Szombaton, szenteste napján reggelig jobbára borult lesz az ég és többfelé várható eső, zápor. Napközben a frontfelhőzet vékonyodik, szakadozik, dél felé húzódik, északkeleten is zsugorodik a köd, illetve a rétegfelhőzet és csak helyenként hullhat csapadék, nagyobb eséllyel a délnyugati megyékben. A délnyugati, majd északnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és 7, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között alakul.

Karácsony első napján, vasárnap az éjszakai ködfoltok nagy része feloszlik. A változó vastagságú felhőzet – főleg réteg és fátyol – mellett előfordulnak napos körzetek, illetve időszakok. Legfeljebb szitálás fordulhat elő, éjjel esetleg ónos szitálás. A déli szél többnyire mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3 és plusz 4 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
„A szocializmusba nem érdemes visszamenni” – itt a videó Matolcsy éles kormányritikájáról
A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság nem omlott össze, de bajban vagyunk, ezért változtatni kell a kormány elhibázott válságkezelésén.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, élesen kritizálta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György szerint "szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van". Azt is mondta, hogy „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. A jegybankelnök úgy látja, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”.

Matolcsy az Országgyűlés Gazdasági bizottságának hétfői ülésén mondta el a véleményét a gazdaságpolitikáról. Az RTL nyilvánosságra hozta a felvételt, amelyből kiderül, miket mondott még a jegybankelnök.

„Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem”

- jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy a kormány jövőre igen jelentős hitelfelvételre készül, szerinte ezt energiahatékonysági programokra kell költeni, mert azok megtérülnek a folyó fizetési mérlegben és a költségvetésben is. Úgy véli, több ezer milliárd forintra lenne szükség ehhez, mivel „a 25 vagy 50 milliárd forintos energiahatékonysági programok olyanok, mintha nem lennének”.

„Ahogy a hibákat belül követtük el, úgy a megoldás is belül van”

- mondta.

Beszélt arról is, hogy 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása, ezt az összeget most eszi az infláció. Nagyjából ugyanennyi likviditási tartalék van az üzleti szektorban, ezt is meg lehetne mozdítani kormányzati programokkal, amelyek energiahatékonysági, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be ezeket a pénzeket.

A jegybankelnök azért biztató dolgokat is mondott.

Szerinte a fizetésképtelenség veszélye nem áll fenn, a magyar gazdaság pedig egyáltalán nem omlik össze. „Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink hiánya miatt vagyunk bajban, de egész Európa bajban van” - mondta.

Úgy véli, már 2010-től tudatosan át lehetett volna állni megújuló energiaforrásokra. Az inflációból való kiút egyik legfontosabb elemének tartja az energiaátmenetet, ez ugyanis a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés szempontjából is segít a megbomlott egyensúly helyreállításában, és a foglalkoztatásnak is jó.

További problémának tartja azt is, hogy

Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk, a magyar gazdaság termelékenysége pedig az Európai Unió 27 országa közül hátulról a negyedik.

Mint mondta, ha ezen nem változtatunk, nem lesz felzárkózás, és „nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem”.

Matolcsy szerint a kormány 2013-tól az MNB támogatásával minden válságkezelést megnyert, ezért azt gondolták, hogy automatikusan megnyerik ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is. A kormány válságkezelése azonban az elmúlt 6 hónapban hibás volt, ezért változtatni kell rajta.

„Nem, a régi eszközökkel nem lehet megnyerni, a szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni.”

Nem látja kilátástalannak a válságkezelést, mivel szerinte Magyarország olyan tartalékokkal rendelkezik a családoknál, vállalkozásoknál, ami a „megnyert 2010-es évtized” eredménye, „csak amíg a párnacihában, vagy látra szóló betétben hever, addig nem vesz részt a válságkezelésben”.

A jegybankelnök nem javasolja az euró bevezetését, mert úgy véli, az eurózóna ugyan véd, de ára van. Magyarország pedig ennek az árnak a megfizetése nélkül is képes visszatérni a növekedési pályára.

A 2021-es 6,8 százalékos költségvetési deficitet Matolcsy György műhibának nevezte. Végül kijelentette:

„A Magyar Nemzeti Bank kéri, követeli azt, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára és nyerjük meg újból az évtizedet!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Megtalálta a Haribo közel 2 milliárd forintos csekkjét, hat csomag édességet kapott jutalmul
Nem igazán volt lenyűgözve a vállalat kisszerű ajándékától a német férfi.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 14.


Link másolása

A csak Anouar G néven emlegetett férfi éppen Frankfurtból igyekezett haza, ahol édesanyját látogatta meg. Ekkor pillantotta meg a vonatperonon a banki megbízást, amit vélhetően a Haribo egyik munkatársa hagyott el.

A 38 éves férfi teljesen ledöbbent, amikor meglátta, hogy a csekk értéke 4 631 538,80 euró, azaz nagyjából 1,85 milliárd forint.

A csekket állítólag a Rewe németországi szupermarketlánc állította ki a Haribo édességgyártóknak, de az valahogy elveszett az állomáson.

„Olyan nagy összeg volt rajta, hogy ki sem tudtam mondani”

– emlékezett vissza a férfi a Mirror beszámolója szerint.

Anouar felvette a kapcsolatot Hariboval, ahonnan rövidesen vissza is jelzett a vállalat egyik ügyvédje.

A csekket viszont ahelyett, hogy visszakérték volna, azt mondták a férfinak, hogy semmisítse meg, majd bizonyítékként küldjön erről egy fényképet.

Anouar eleget tett a kérésnek, majd néhány nappal később kapott egy dobozt a Haribótól, amiben mindössze hat zacskó édességük volt.

Az ajándék nem igazán nyűgözte le az ismeretlen férfit, mivel úgy gondolja, milliókat takarított meg a cégnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Megsemmisíti az orosz haderőt a Nyugat, ha Putyin atomot vet be Ukrajna ellen – mondta az uniós főképviselő
A NATO főtitkára is arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen.

Link másolása

Egyértelmű figyelmeztetést küldött Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell arról beszélt egy brüsszeli eseményen, hogy ha az orosz elnök nukleáris fegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, komoly megtorlásra számíthat a nyugati országoktól.

„Putyin azt mondja, nem blöfföl. Nos, nem is engedheti meg magának, hogy blöfföljön. Azt is világossá kell tenni, hogy az Ukrajnát támogató emberek, az Európai Unió, az uniós tagországok, az Egyesült Államok és a NATO sem blöfföl. Bármilyen atomtámadás Ukrajna ellen választ követel. Nem nukleáris választ, de olyan erősségűt, amely megsemmisíti az orosz hadsereget”

- mondta az uniós főképviselő a Guardian szerint.

Hasonló kijelentést tett a NATO főtitkára is Brüsszelben - számolt be róla az MTI. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, "rendkívül távoliak" az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.

„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen”

- mondta a NATO-főtitkár, aki szerint az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét - emelte ki.

Putyin nukleáris retorikáját veszélyesnek és felelőtlennek tartja, de mint mondta, a NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, viszont nem ijed meg és éber marad. Azt is hozzátette, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk