HÍREK

Navalnij: Oroszországban rekordot döntött a tüntetéseken őrizetbe vettek száma

Az OVD-Info jogvédő csoport szerint legkevesebb 5021 embert vettek őrizetbe többtucatnyi városban.

Link másolása

Több mint ötezer embert vettek őrizetbe a hatóságok Oroszországban az Alekszej Navalnij letartóztatott ellenzéki politikus támogatására megtartott, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken.

Az OVD-Info jogvédő csoport szerint legkevesebb 5021 embert vettek őrizetbe többtucatnyi városban, szemben a múlt heti 4027-tel. Ellenzéki sajtóforrások szerint ez abszolút rekord, és a vasárnapi volt a Putyin-korszak legerőteljesebb tiltakozó akciója.

Moszkvában 1608, Szentpéterváron 1122, Kraszojarszkban 194, Nyizsnyij Novgorodban 182, Tverben 124, Vlagyivosztokban 122, Novoszibirszkben pedig 103 embert vett őrizetbe a rendőrség.

Az ellenzéki médiában és a világhálón megjelent beszámolók szerint a tüntetők egyebek között Navalnij szabadon bocsátását és az általuk tolvajnak minősített Vlagyimir Putyin orosz elnök távozását követelték a rendfenntartó testületek erődemonstrációja mellett. A keleti városokban a tüntetők szociális elégedetlenségüknek is hangot adtak.

Megfigyelők szerint a tiltakozók száma egyes városokban - elsősorban Szentpéterváron, de Jekateryinburgban és Irkutszkban is - nőtt, máshol csökkent a múlt szombaton megtartott, hasonló országos tiltakozó akcióhoz képest. A Rosszija 1 állami televízió az ellenzéki médiával szemben azt emelte ki, hogy a tiltakozási kedv egyes területeken apadt.

A tüntetésszervezés rendjének megsértése miatt Moszkvában átmenetileg őrizetbe vették Moszkvában Julija Navalnaját, a letartóztatott ellenzéki politikus felségét, akit egy tiltakozó akcióról szállítottak el rohamsisakot viselő, gumibottal felszerelt rendőrök mikrobusszal. Navalnaját a jegyzőkönyv felvétele után elengedték.

A belügyminisztérium kora délután kétezerre becsülte a fővárosi tiltakozó akciók részvevőinek számát, a szervezők a Rosszija 1 televízió szerint kétszer ennyit mondtak.

A Dozsgy ellenzéki online televízió és az Eho Moszkvi rádió YouTube-csatornájának közvetítése szerint a résztvevők Moszkvában több oszlopra oszolva kíséreltek meg eljutni a Matrosszkaja Tyisina börtönhöz, ahol Navalnijt őrzik, de nem jártak sikerrel. A tömegből a rendőrök többeket kiemeltek, nem egyszer erőszakot alkalmazva.

A TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint Moszkva belvárosában kigyulladt egy rendőrautó. Az okokat nem közölték. A Tverszkaja metrónál egy férfi - a Rosszija 1 szerint egy elmebeteg - megkísérelte felgyújtani magát, de a rendőrök a lángokat eloltották.

A rendőrök Moszkvában és Szentpéterváron elektromos sokkolót alkalmaztak. Az utóbbi városban a Dozsgy szerint könnygázt is bevetettek, de ezt a hatóság cáfolta.

Az "északi fővárosban" összetűzés is volt, a tüntetők megakadályozták több társuk elszállítását. A történtek miatt egy férfi ellen, aki két rohamrendőrt ütlegelt, hivatalos személy elleni erőszak címén büntetőeljárást indítottak.

A Kommerszant úgy értesült, hogy vasárnap 31 városban 82 újságírót vettek őrizetbe. Közülük a legtöbbet, 22-t Moszkvában.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban - több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint - megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy megszegte egy sikkasztási ügyben rá korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit.

Január 19-én rendelték el Navalnij 30 napos előzetes letartóztatását. Felfüggesztett börtönbüntetésének esetleges letöltendőre változtatásáról kedden dönt az illetékes bíróság. Erre a napra, február 2-ára a Navalnij-törzs újabb tüntetést hirdetett meg.

A letartóztatást követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója vasárnap délután több mint 105 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

A moszkvai amerikai nagykövetség vasárnap az Interfax hírügynökségnek megerősítette: a sajtón és az interneten keresztül tudomása van arról, hogy a FBK azt kérte Joe Biden elnöktől, vezessen be szankciókat 35, de legalább nyolc magas rangú orosz tisztségviselő ellen. Az érintetteket az alapítvány a demokratikus szabadságjogok megsértésével és korrupcióval vádolta meg.

A listán szerepel Mihail Murasko egészségügyi miniszter is, aki az FBK szerint "fedezte Navalnij megmérgezését".

Az orosz külügyminisztérium az engedély nélkül megtartott tüntetések ösztönzésével és az orosz belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Facebook-oldalán. A minisztérium azt állította, hogy az amerikai diplomáciai tárca megpróbálja a RAND Corporation amerikai elemzőközpont 2019-es ajánlásaival összhangban széthúzni Oroszország erőit és így kibillenteni az egyensúlyából, de figyelmen kívül hagyja a jelentésnek a kockázatokra vonatkozó fejezetét.

A minisztérium arra figyelmeztette a nyugati közösségi médiumokat, hogy felelősség terheli őket a tiltakozásra vonatkozó hamis hírek terjesztésében.

A Navalnij-törzs a tüntetéseket késő délután befejezettnek minősítette. A hatóságok a moszkvai metró összes megállóját megnyitották ismét az utasforgalom előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk