HÍREK

Navalnij álnéven hívta fel az őt megmérgező orosz titkosügynökök egyikét, aki elárulta, hogy az alsónadrágjába rakták az idegmérget

Az orosz ellenzéki politikus az orosz biztonsági tanács titkára tanácsadójának adta ki magát, így csalt ki információt a mérgezést végrehajtó orosz titkosszolgálati különítmény egyik tagjától, aki 49 percen keresztül részletezte neki az akciót.
MTI, SZM - szmo.hu
2020. december 21.


Link másolása

Véletlenül beismerte tettét az Alekszej Navalnij elleni mérgezéses merényletet végrehajtó orosz titkosszolgálati különítmény egyik tagja. A vegyész szakember a magát telefonon kormányzati embernek kiadó orosz ellenzéki politikusnak beszélt a félresikerült műveletről - írta hétfőn a Der Spiegel.

A német hírmagazin portálján közölt beszámoló szerint Alekszej Navalnij szervezetébe úgy juttatták be az életének kioltására szolgáló anyagot - amely független német, svéd és francia vizsgálatok szerint a novicsok típusú harci idegmérgek családjába tartozik - hogy bekenték vele alsónadrágjának belső részét.

Az ellenzéki politikus az elkövetők elemzése alapján azért élte túl a támadást, mert időben kényszerleszállást hajtott végre a repülő, amelyen utazott, amikor a méreg hatni kezdett.

Ha tovább tartott volna a repülőút, sikeres lett volna a támadás - mondta Konsztantyin Kudrjavcev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vegyi anyagokra szakosodott munkatársa Alekszej Navalnijnak a napokban telefonon.

Az orosz politikus a belbiztonságért felelős nemzetbiztonsági szolgálat több ügynökénél érdeklődött a merénylet részleteiről. Nevüket és telefonszámukat a Der Spiegel és több más szerkesztőség, köztük a CNN amerikai hírtelevízió és a Bellingcat nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat közös tényfeltáró nyomozása révén ismerte.

Az első ügynöknek álnéven, Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy munkatársaként mutatkozott be, de partnere felismerte a hangját és bontotta a vonalat.

A második esetben a saját nevében mutatkozott be. "Jó napot kívánok, Alekszej Navalnij vagyok, azért keresem, mert szeretném megtudni, hogy miért akart megölni" - kezdte a beszélgetést a Der Spiegel beszámolója szerint. Partnere nem kívánt nyilatkozni.

Számos további sikertelen próbálkozás után Konsztantyin Kudrjavcevet hívta fel, akinek ismét Nyikolaj Patrusev tanácsadójának adta ki magát, és azt mondta, hogy adatokat kér egy jelentéshez, amelynek az a témája, hogy miért volt sikertelen a Navalnij elleni művelet és mit lehet tanulni az esetből.

Ezúttal "bejött a blöff", az ellenzéki politikus megtévesztette beszélgetőpartnerét, aki így 49 percen keresztül ismertette az akció részleteit

- írta a Der Spiegel.

Kudrjavcev részletes beszámolója során Navalnij megkérdezte, hogy „Milyen ruhadarabra helyezték a hangsúlyt? Mi a legkockázatosabb ruhadarab?”, mire az ügynök azt felelte: „ az alsónadrág”. Navalnij megkérdezte azt is, hogy a ruhán belülre vagy kívülre helyezték az idegmérget, mire az ügynök azt felelte, hogy belülre, „az ágyékhoz”.

A CNN által megkérdezett toxikológusok azt állítják, ha szemcsés formában rakják a ruhára a novicsokot, akkor felszívódik a bőrön, amikor az áldozat izzadni kezd. Úgy tűnik, a támadók az idegméreg szilárd formáját alkalmazták, nem pedig folyadékot vagy gélt, mint korábban például a Szergej Skripal elleni támadás során.

A német hírmagazin közreműködésével feltárt adatok szerint az FSZB legkésőbb 2017 közepétől kezdett intenzíven foglalkozni Alekszej Navalnijjal, miután a politikus bejelentette, hogy elindul a következő évi elnökválasztáson.

Az FSZB-s ügynökök legkevesebb harminc esetben követték a világ legnagyobb országában menetrend szerinti repülőjáratokkal megtett útjain. Valószínűleg 2019-ben is megpróbálták megmérgezni, és akkor is az volt a céljuk, hogy a méreg egy repülőút közben fejtse ki hatását. Minden bizonnyal az idén júliusban is az életére törtek, ugyancsak méreggel, amely azonban felesége, Julia Navalnij szervezetébe jutott be és a körülmények szerencsés alakulása révén nem okozott maradandó kárt.

Alekszej Navalnij az orosz államfő egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a 44 éves politikust az ottani kórházba vitték. Két nappal később családja kérésére Berlinbe szállították a kezelés folytatására.

A CNN közzétett egy videót, amelyet a járat egyik utasa készített Navalnij szenvedéséről a repülőn. Ezen hallható, amikor Navalnij már elkezdte érezni a méreg hatását, és hangosan jajveszékelt. Az ellenzéki politikus azonnal mondta is a gép személyzetének: „megmérgeztek, meg fogok halni”.

A kómába esett politikust 32 napig ápolták a berlini Charité egyetemi klinikán, 24 napig intenzív osztályon. Orvosai szeptember 23-án közölték, hogy állapota kellően javult ahhoz, hogy járóbeteg-ellátás keretében folytassák kezelését. A Der Spiegel szerint állapota javul, és készül a hazatérésre.

„Nem számítottunk rá, hogy mindez megtörténik. Biztos vagyok benne, hogy rosszul történtek a dolgok” – mondta Kudrjavcev arra utalva, hogy az FSZB célja Navalnij meggyilkolása lehetett. Navalnij megkérdezte, hogy mivel lehetett gond, esetleg túl kicsi adagot rakta-e a fehérneműre, de az ügynök szerint még extra adagot is tettek hozzá. Kudrjavcev szerint a pilóta és az orvosok gyors reakcióideje miatt nem sikerült a merénylet.

Az óvatlan vegyész egyébként a biológiai fegyverek specialistája, az orosz vegyészeti védelmi akadémia moszkvai kirendeltségén végzett, korábban a védelmi minisztériumban is dolgozott. Azt is elmondta a telefonhívás során, hogy az omszki rendőrök segítették eltüntetni a nyomokat, például Navalnij ruháit, amiket a politikus azóta is hiába követel vissza az orosz hatóságoktól.

Navalnij megkérdezte, hogy Makshakov adta-e az alsónadrággal kapcsolatos utasítást, mire Kudrjavcev azt felete, hogy igen. Sztanyiszlav Makshakov orosz tudós lehetett a különítmény vezetője.

Navalnij megkérdezte a beszédes merénylőt, hogyha ennyi ideje követi Navalnijt, milyennek látja a személyiségét, mire az FSZB-s azt felelte:

„Nagyon óvatos, mindentől fél.”

Navalnij azt mondta a CNN-nek, hogy nem ismerte fel fényképekről sem Kudrjavcevet, sem az őt követő különítmény többi tagját. Hangsúlyozta, hogy az ügy miatt szerinte nem lesz komolyan vehető nyomozás Oroszországban. És úgy véli, Vlagyimir Putyin állhat a megmérgezése mögött.

Az orosz államfő azonban mindent tagad. Szerinte az amerikai titkosszolgálat áll a merénylet hátterében.

Putyin szerint a mérgezés és az állítólagos azonosítása a Navalnij elleni akció végrehajtóinak csak amerikai titkosszolgálati anyag, amit úgy akarnak legalizálni, mintha Navalnijék és az oknyomozó portálok jöttek volna rá valamire.

"A berlini klinika páciense ezek szerint az amerikai titkosszolgálatok támogatását élvezi" – mondta Putyin. Szerinte ezért helyes, ha az orosz titkosszolgálat rajta tartja a szemét, de tagadta, hogy megmérgezték volna.

Az eset miatt az EU szankciókat vezetett be több magas beosztású orosz tisztségviselő, köztük Alekszandr Bortnyikov, az FSZB vezetője ellen.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk