HÍREK

Naponta 75 ezer gyerek válik menekültté Ukrajnában, 103 gyerek halt meg eddig a háborúban

Az UNICEF közlése szerint a lvivi kórházban a behozott, sérült gyerekekre már matricát ragasztanak attól függően, hogy milyen az állapotuk. A fekete azt jelzi, hogy nem tudják megmenteni az életét.

Link másolása

Az orosz-ukrán háborúban sok gyerek is áldozattá válik. Az ukrán legfőbb ügyész azt közölte, hogy eddig 103 ukrán gyerek halt meg a támadások miatt. Több mint 100 gyerek megsérült azóta, hogy Oroszország február 24-én megindította Ukrajna teljes invázióját – közölte Irina Venediktova.

Az UNICEF közleménye szerint naponta 70 ezer gyerek kénytelen elmenekülni a hazájából az orosz invázió miatt.

"Különösen megdöbbentő – Minden egyes percben 55 gyerek menekült el országából. A háború kezdete óta szinte minden másodpercben menekültté vált egy ukrán gyerek"

- írják.

"Február 24. óta rengeteg gyereket öltek meg Ukrajnában. Sokan megsebesültek. És több mint 1,5 millió gyermek menekült el az országból. Ukrajnából a háború kezdete óta minden nap átlag több mint 75.000 gyermek menekült el. Minden nap.

Ez a menekültválság sebességét és mértékét tekintve példátlan a második világháború óta, és nem mutatja a lassulás jeleit. Mint minden gyermeket, akit a háború miatt űznek el az otthonukból, a szomszédos országokba érkező ukrán gyerekeket is komolyan fenyegeti a családok szétesése, az erőszak, a szexuális kizsákmányolás és az emberkereskedelem" - hívják fel a figyelmet.

„Nagy szükségük van a biztonságra, a stabilitásra és a gyermekvédelmi szolgáltatásokra, különösen azoknak, akik kísérő nélkül vannak, vagy akiket elválasztottak családjuktól. A legbiztonságosabb és leggyorsabb kiút ebből a katasztrófából – valójában az egyetlen kiút ebből a katasztrófából – az, ha ez a háború véget ér.

„Addig pedig le kell állítani a polgári területeken és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat. Le kell állniuk, mert életeket követelnek. Le kell állniuk, mert arra kényszerítik az embereket, hogy lemondjanak az alapvető egészségügyi szolgáltatásokról a katasztrofálissá vált helyzet miatt. Le kell állniuk, mert emiatt a gyerekek kihagyják az iskolát. Le kell állítaniuk, mert gyerekek milliói maradtak Ukrajnában háborús területeken" - írják a közleményükben.

„Két hetet töltöttem Lvivben, Nyugat-Ukrajnában, és beszéltem néhány anyával, apával és gyermekkel, akik az életüket mentve menekültek, és néhány fronton dolgozóval, akik segíteni próbáltak nekik.

Amikor megkérdeztem a lvivi gyermekorvosokat – akik egyik napról a másikra 60 gyereket fogadtak a kijevi kórházakból –, hogyan készülnek, elmagyarázták a prioritást: Ha sok gyerek érkezik háborús sebekkel, az orvosok matricákat használnak, jelezve a kezelés sürgősségének sorrendjét. Zöld matrica – egyelőre hagyják a gyereket; sárga – a gyermeknek most orvosi segítségre van szüksége; piros – a gyermek kritikus; fekete matrica – nem tudják megmenteni a gyereket".

Az UNICEF arról is beszámolt, hogy folyamatosan küldik a nélkülözhetetlen felszereléseket, eszközöket Ukrajnába és megnövelték a segítő csapatok számát is.

"De egyértelművé kell tenni: az önkéntes nagymamáktól a kormányokig, a felderítőktől az ENSZ-ügynökségekig a fáradhatatlan erőfeszítések ellenére, amíg ez a háború folytatódik, Ukrajna gyermekeinek helyzete csak rosszabb lesz" - hívják fel a figyelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk