HÍREK

„Naponta 6 futballpályányi erdőt pusztítottak el” – pusztulásra ítélheti a ritka főemlősöket a kameruni őserdő irtása

Nemzeti park helyett fakitermelő üzem lesz az Ebóban. Nemcsak a majmok kerülnek veszélybe, élnek itt afrikai erdei elefántok, bóbitás antilopok és góliátbékák is.
Fotó:Wikipedia - szmo.hu
2020. augusztus 07.


Link másolása

Hiába volt a természetvédők és a helyi lakosság tiltakozása, a kameruni kormány júliusban engedélyt adott az Ebo erdő területének közel egyharmadán a fairtásra, amelynek következményei ma még beláthatatlanok.

A több mint 200 ezer hektáron elterülő Ebo a legnagyobb még érintetlen erdőrendszer a közép-afrikai ország délnyugati részén, amely számos ritka állatfajnak ad otthont, köztük a már évek óta veszélyeztetettnek tekintett nigériai-kameruni csimpánznak, a mandrill majomnak, a vörös kolobusznak, valamint a nyugati gorillának – írja a Mongabay.

A nigériai-kameruni csimpánz Pan troglodytes ellioti), az egyik legfejlettebb főemlős, kiváló eszközhasználatáról ismert. A kutatók másfél évtizeddel ezelőtt saját szemükkel látták az erdőben, amint a majmok kvarckövekkel törték fel az afrikai diófa termését.

Korábban azt hitték, hogy ilyen tevékenységre csak az elefántcsontparti N’Zo-Sassandra folyótól nyugatra élő csimpánzok képesek. Ekkor azonban kiderült, hogy nemcsak a kövekkel bánnak ilyen ügyesen, de hajlékony botokat is használnak, hogy kihalásszák a termeszhangyákat váraikból. Populációjuk azonban veszélyesen fogy: alig 6000 példány él belőlük négy nagyobb élőhelyen Nigériában és Kamerunban, az Ebóban alig 700 egyed maradt.

Nem véletlenül mondta Sylvie Djacbou, a Greenpeace Afrika erdőkampányának aktivistája, hogy a 68 ezer hektárra szóló fakivágási koncesszió a helyi főemlősök halálos ítéletét jelentheti, mivel az engedélyezett terület keresztbe szeli élőhelyüket.

És nemcsak a majmok kerülnek veszélybe, mivel az Ebo különleges biosokféleségét már régóta elismerték nemzetközi szinten, számos szervezet és egyén kelt a védelmére, a Greenpeace mellett például a Global Wildlife Conservation, és szószólói között találjuk Leonardo Di Capriót is. Élnek itt afrikai erdei elefántok, bóbitás antilopok és góliátbékák is.

Bár az ország erdő- és természetvédelmi minisztere, Jules Doret Ndongo már a bejelentés napján sietett közölni, hogy az érintett térségben megőriznek egy 10 ezer hektáros folyosót a vadon élő állatok élőhelyének és migrációjának, Djacbou szerint ez édeskevés, mert az Ebo nagy részben ma is egybefüggő erdő, amelynek felszabdalása sokféle élőlény létét fenyegeti. A Greenpeace képviselője nem hiszi, hogy ily módon biztosítani lehet az erdő fenntarthatóságát, mivel az országban nincsen e téren megfelelő helyszíni ellenőrzés, sem pedig egyértelmű törvényi szabályozás. És akkor még nem szóltunk az ipari fakitermelés közvetett negatív környezeti hatásairól: az erdőket megnyitó utakkal könnyebben be lehet hatolni a védett területekre, ahol az orvvadászok is szabadon garázdálkodhatnak.

Ekwoge Abwe főemlős-kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az engedélyezett fakivágások gyakorlatilag teljesen elpusztítanák a gorillák élőhelyét. A biológus 60 további tudóstársával és természetvédővel még áprilisban közös levélben szólította fel a kameruni kormányt, hogy függesszék fel az Ebo-beli fakitermelési programot, választ azonban nem kaptak.

Furcsa módon éppen a koncesszió bejelentése előtt két nappal csatlakozott az ország a gorillák és élőhelyük védelméről szóló 2007-es párizsi egyezményhez.

2016-ban sikerült először lefilmezni itt a nyugati gorillákat. A kutatók jelenlegi ismeretei szerint talán ha 25 egyed él az Ebóban, és ez a példányszám túlságosan kicsi ahhoz, hogy megrajzolják egy fajta hiteles keresztmetszetét vagy megállapítsák genetikai jellemzőit.

Más fajok jövője is bizonytalanná válik a favágók érkezésével. Például a vöröskolobusz majom fő tápláléka a kivágásra ítélt azobé fa levele. A mandrillok nagy csoportokban vándorolnak, így könnyű prédáivá válhatnak a vadászoknak.

Ami a csimpánzokat illeti, ott minden közösségnek megvan a maga területe, és a fakitermeléssel járó költözés viselkedési zavarokat, vagy akár gyilkos összecsapásokat eredményezhet az egyes közösségek között – figyelmeztet Abwe, aki a kutatómunka jövőjét is félti az ipari munkáktól.

Az Ebo területe 53%-ának, egy kb. 111 ezer hektáros területnek nemzeti parkká való nyilvánításának terve 2010-ben indult el Természetvédelmi Világalap (WWF) javaslatára a yaoundé-i kormánnyal karöltve. A WWF számos repülőutat szervezett az erdő felett, hogy meggyőzze az érdekelteket a park létrehozásának és a Kongói-medence biodiverzitása megőrzésének fontosságáról, de a terv végül 2013-ban megbukott, feltehetően a pénzügyi körök kormányra nehezedő nyomása miatt.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET: