HÍREK
A Rovatból
hirdetés

MOK: Az egészségügyi rendszer sikeres átalakításához biztosítani kell a dolgozók pályán maradását

„Egy most kierőltetett, konszenzus nélküli átalakítás hatására egészségügyi dolgozók tömege fogja elhagyni a közszolgáltatást, de akár az országot is” – figyelmeztetnek.

Link másolása

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége szerint

az egészségügyi rendszer szerkezetének és működésének átalakítása nem halasztható, de az csak abban az esetben lehet sikeres, ha előkészítése megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapul, és biztosítja, hogy a végrehajtásához szükséges egészségügyi dolgozók a pályán maradjanak.

A MOK közleményében azt írta: a kamara elnöksége a médiahírekből értesült arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetése a szakmai kollégium tagozataitól négynapos - két munkanapos - határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben hol, milyen kapacitással, hány fekvő- és járóbeteg-intézményre van szükség.

A kamara többször tett javaslatot az ellátórendszer komplex átalakítására, jelenleg azonban nem kaptak felkérést arra, hogy a munkában közreműködjenek - tudatták.

Örülnek annak - tették hozzá -, hogy a kormány hosszú idő után hozzá akar látni az ellátórendszer szerkezetének meghatározásához, ugyanakkor

a tervezési metodikát nem tartják "sem célravezetőnek, sem eredményesnek". Szerintük a két munkanapos határidő jelzi a kérés "komolytalanságát".

Felhívták a figyelmet arra: mivel nem szorosabb értelemben vett orvosszakmai kérdésekről, hanem ellátásszervezési és kapacitástervezési feladatokról van szó, véleményük szerint célszerű lett volna lehetővé tenni, hogy a kollégium szakértőket is bevonjon, és ehhez forrást biztosítani. Úgy fogalmaztak:

"mindezek nélkül ez csupán látszatkonzultációnak, felelősség-áthárításnak tekinthető".

A MOK szerint a kollégium tagozatai - magas szakmai felkészültségű tagjai ellenére - infrastrukturális és szervezeti okok miatt sem alkalmasak ilyen ütemű és volumenű stratégiatervezés elkészítésére.

Továbbá nem tartják eredményesnek azt a munkamódszert, hogy az egyes szakmák önállóan tervezik a szükséges kapacitásokat. A szakmák saját struktúrájuk megőrzésében érdekeltek, ezért ez a módszer inkább a jelenlegi struktúra konzerválásához, bővítéséhez vezet, nem pedig átláthatóbb, igazságosabb, korszerűbb szerkezethez - olvasható a közleményben.

A szerkezeti átalakítás céljaiként a MOK azt javasolja, hogy

igazítsák hozzá az ellátórendszer szerkezetét a megváltozott technológiai környezethez, a megváltozott morbiditási mutatókhoz és a megváltozott lakossági attitűdhöz; alakítsanak ki fenntarthatóbb intézménystruktúrát a lakosságközeli ellátások erősítésével; egyenlítsék ki a területi hozzáférési egyenlőtlenséget, javítsák az igazságos hozzáférést; alakítsanak ki egyértelmű betegutakat; javítsák az ellátórendszer szerkezeti rugalmasságát.

A MOK kiemelte: a változások előkészítésénél figyelembe kell venni az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozók lelki - mentális állapotát, a jogviszonytörvény "még elvarratlan szálai miatti feszültséget". Azt írták: "Egy most kierőltetett, konszenzus nélküli átalakítás hatására egészségügyi dolgozók tömege fogja elhagyni a közszolgáltatást, de akár az országot is."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: