?> /hirek/mi-tortenik-ha-nem-sikerul-vakcinat-kifejleszteni-a-koronavirus-ellen/ Mi történik, ha nem sikerül vakcinát kifejleszteni a koronavírus ellen? | szmo.hu
hirdetés

HÍREK

Mi történik, ha nem sikerül vakcinát kifejleszteni a koronavírus ellen?

A szakértők szerint nagyban megváltozna az életünk és már semmi sem lenne olyan, mint korábban.

Link másolása

hirdetés

Az országok élete teljesen átalakult, milliók vesztették el az állasukat, így mindenki arra vár, hogy elkészüljön a COVID-19 oltása. Azonban van egy olyan lehetőség (a legrosszabban), aminek végkimeneteleként nem sikerül elkészíteni a vakcinát.

Ebben az esetben a vírus eltörlése helyett meg kell tanulnunk együtt élni vele.

A városok majd lassan újra megtöltődnek élettel, nagyobb szabadsági fokot kapnak majd az emberek, de a póráz továbbra se lesz hosszúra eresztve. Be kell tartani a szakértők mindennapokra vonatkozó ajánlásait. A tesztelés és a vírus nyomon követése életünk részévé válhat. Bármelyik országban elrendelhetnek személyenként házi karantént. Kordában lehet tartani a vírust, de számítani kell rá, hogy akár évente kitörhet a járvány.

Ez egy olyan lehetőség, amely a politikusok körében nem túl népszerű, ők optimista módon beszélnek az oltásról és a már embereken történő kísérletekről. Sok szakértő azonban komolyan veszi ezt a lehetőséget, ugyanis korábban is történ ilyen. Többször.

"Vannak olyan vírusok, amelyek ellen még mindig nincs vakcina"

hirdetés

– mondta Dr. David Nabarro, a Londoni Tudományegyetem globális egészségügyének professzora, aki a koronavírus különleges megbízottja a WHO által.

"Nem adhatunk biztos információkat arról, hogy az oltás valaha elkészül, vagy ha mégis, akkor átmegy az összes hatékonysági és biztonsági teszten"

- fogalmazott.

A CNN-nek adott interjújában Nabarro elmondta, hogy alapvető fontosságú, hogy minden társadalom megfeleljen annak a berendezkedési formának, ami lehetővé teszi a vírussal való együttélést társadalmilag és gazdaságilag is.

A legtöbb szakértő továbbra is reménykedik abban, hogy az oltást végül sikerül kidolgozni részben azért, mert korábbi vírusokhoz képest, mint a malária és a HIV a koronavírus lassabban mutálódik.

Sokan, köztük a Nemzetközi Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója, Dr. Anthony Fauci is azt sugallja, hogy 18 hónapon belül kiderülhet a vakcina létjogosultsága. Mások szerint viszont erre egy év túl kevés idő.

De még ha egy oltást kifejlesztenek is, akkor az ilyen időkeretek bármelyikében való megvalósítás eredményessége kérdéses, ezért szükség van egy A és egy B tervre is.

Ha nem lehet vakcinát előállítani, az élet nem lesz ismét olyan, mint korábban. A normál mindennapokhoz való visszatérés is egy sokkal lassabb folyamat lehet.

"A lezárás sem gazdasági, sem politikai szempontból nem fenntartható. Tehát más megoldásra van szükség a vírus ellenőrzésére"

– nyilatkozott Keith Neal, a Notthingami Egyetem professzora.

Ez azt jelenti, hogy amint az országok újra életre kelnek, a szakértők arra fogják ösztönözni a kormányokat, hogy vezessenek be egy új, kissé kínos életmódot, ami időt nyer az emberiség számára oltás nélkül is.

Nabarro szerint mindenkinek személyes felelősségvállalásra lesz szüksége, hogy önkéntes karanténba vonuljon, amennyiben tüneteket észlel magán, avagy érintkezett fertőzöttel. Azaz többet nem lehet „kis megfázással” munkába járni. A home office dolgozók száma megnövekedhet, és az irodáktól elvárják majd, hogy ne legyenek feleslegesen telítettek.

Rövid távon Nabarro szerint hatalmas tesztelési programot kell bevezetni, hogy az élet a koronavírussal szimbiózisban folyhasson.

Ez a rendszer lehetővé tenné bizonyos társadalmi események visszatérését. Sportrendezvények, összejövetelek indulhatnának újra, de valószínűleg ezeket a közegészségügy és a kormány folyamatos felügyelete mellett lenne megvalósítható. Azaz hetente tesztelnék a sportolókat és a stadionokba érkező közönséget is.

Szakértők szerint a szigorú korlátozások valószínűleg ismét télen lesznek aktuálisak, ugyanis a koronavírus csúcs minden télen bekövetkezhet, amíg ki nem fejlesztik az oltást.

Ezek között a feszítő kérdések között egyre fontosabbá válik a tömegimmunitás kérdése, ami akkor érhető el, ha a populáció többsége, mintegy 70-90% immunissá válik egy fertőző betegségre. Bár ez egy bizonyos fokig korlátozza a vírus terjedését, de a lakossági megfertőződés nem a legjobb megoldás erre, továbbra is az oltás a legbiztosabb módszer. Ugyanis a koronavírus pusztítása még akkor is borzalmas lenne, ha a többség immunis rá.

Ezek mind az általános hiedelmet erősítik, hogy márpedig oltásra szükség van. Rengeteg pénzt és energiát fektetnek abba, hogy ez létre is jöjjön, de sajnos a vakcina fejlesztés teljes mértékben kiszámíthatatlan. Ennek ellenére bizakodnak abban a 18 hónapban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk