A Rovatból
hirdetés

Mi az a Wagner-csoport, és milyen szerepet játszik az ukrajnai háborúban?

A zsoldosokból álló magánhadsereg formálisan nem is létezik, ám éppen ezért lehet hasznos a Kreml számára.

Link másolása

A hírhedt, veszélyes és félelmetes Wagner-csoport valójában nem is igazán létezik - írja a Metro.

Oroszországot évek óta azzal vádolják, hogy világszerte katonai magánvállalkozókat foglalkoztat a Kreml érdekeltségébe tartozó konfliktusokban. Az ország eszerint zsoldosok hálózatát építette ki, akik Afrikában és a Közel-Keleten harcoltak, jelenleg pedig Ukrajnában vannak.

Jogilag azonban a szervezet még mindig nem létezik egyetlen egységként, és az elemzők még mindig vitatkoznak róla, hogyan határozhatják meg a legjobban.

Nyilvánvaló, hogy a Kremlhez hű magánkatonák az orosz kormány számára előnyös műveleteket hajtottak végre. Ennek ellenére a katonai magáncégek továbbra is törvénytelennek számítanak Oroszországban, a Kreml pedig tagadja, hogy bármiféle kapcsolata lenne velük - írja a lap.

Tehát mi is pontosan a Wagner-csoport, hogyan alapították és mit visz véghez Ukrajnában?

A Wagner-csoport meghatározása nem egyszerű, ezt a feladatot nehezíti a jogi szürke terület, amelyben működik. Úgy tűnik, hogy formálisan nem létezik egyetlen entitásként, ehelyett inkább olyan, mint a világ különböző részein működő, különböző, egymást átfedő csoportok hálózata.

A világ többi hasonló csoportjához hasonlóan elsősorban egykori katonákból és biztonsági személyzetből áll, akik háborús övezetekbe mennek profitszerzés céljából. A csoport ideológiailag elkötelezett Vlagyimir Putyin és Oroszország mellett, gyakorlatilag a hadsereg kiterjesztéseként működik, de hivatalosan nem annak része.

Az orosz kormány következetesen tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne a csoporttal, ám a nyugati kormányok szerint integrálódott az államba.

Az ukrán hírszerzés korábban nyilvánosságra hozta a szerinte lehallgatott hívásokat, amelyekből kiderült, hogy a Wagner-csoport vezetői közvetlenül beszéltek az orosz katonai hírszerzés parancsnokaival, ami magas szintű koordinációra utal.

Elemzők szerint a magánvállalkozók igénybevétele lehetővé teszi a Kreml számára, hogy vitatott vagy illegális műveletekben vegyen részt, miközben fenntartja a tagadhatóság bizonyos fokát. Tekintettel arra, hogy a csoport nem létezik egyetlen entitásként, valószínűleg több parancsnok irányít különböző egységeket, és eltérő szintű kommunikációt folytatnak közöttük.

Széles körben elterjedt vélemény, hogy az orosz veterán, Dmity Utkin a kezdetektől fogva részt vett a csoport megalapozásában. Egy elmélet szerint a Wagner név a saját hívójeléből származik.

Kevés fotó van Utkinről, ám az egyiken náci tetoválások láthatók, ami hitelesítené a hívójele és a csoport neve közötti kapcsolatot (Wagner Adolf Hitler kedvenc zeneszerzője). Ám még ha valóban Utkin áll is a háttérben, akkor sem ellenőrizhető, hogy az ő ötlete volt-e a Wagner-csoport.

A csoport finanszírozása mögött Jevgenyij Prigozsin, a Kremllel kötött étkeztetési szerződései miatt „Putyin szakácsának” becézett üzletember állhat. Cége több milliárd font értékű állami szerződést kötött iskolások és katonák élelmezésére, és az elemzők úgy vélik, ezeket a kifizetéseket a Kreml magánerőkhöz juttatja. Prigozsin azonban mindig is tagadta, hogy bármiféle köze lenne a Wagner-csoporthoz.

Az FBI ugyanakkor a 2016-os amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozás miatt is keresi, és azzal vádolják, hogy kapcsolatban áll az oroszországi dezinformációs műveletekkel, amit szintén tagad.

Az ukrán kormány szerint a Wagner-csoport tagjai 2014 óta tartózkodnak az országban, az invázió óta egyre nagyobb létszámban.

A BBC értesülései szerint zsoldosokat hívtak meg az ukrajnai hadművelethez, amelyet „pikniknek” neveztek, és kifejezetten kiterjesztették a fegyveres felhívást azokra a harcosokra, akiket adósság vagy bűnügyi nyilvántartás miatt kitiltottak más egységektől.

A kijevi tisztviselők szerint több száz katonát küldtek a fővárosba, mielőtt az invázió megkezdődött, és várják az utasítást Volodimir Zelenszkij meggyilkolására. Szerintük az ukrán elnök több kísérletet is túlélt, részben az orosz hírszerző szolgálat lázadó elemeinek köszönhetően, amelyek időben figyelmeztették Ukrajnát.

Nem ellenőrizhető, hogy valóban a Wagner-csoport tagjai próbálják-e megölni az elnököt, ám éppen a Kreml és a magánkatonák közti kapcsolat igazolhatatlansága az oka, hogy olyannyira hasznosak lehetnek Vlagyimir Putyin számára.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: