Mi az a hőszivattyú, miért lenne jó, ha minél többen használnák, kinek éri meg, és kinek nem?

Illetve, mi kellene, hogy sokkal több háztartásnak megérje? A hőszivattyút érintő kérdésekre a technikai és a gazdasági környezetet megismerve kaphatunk választ.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. május 29.


Link másolása

Amikor egyszerre lő ki az egekbe az infláció, ráadásul a kőolaj- és földgázembargó miatt egyhamar nem is várhatjuk az energiahordozók árának csökkenését, az eddig is egyre divatosabb energetikai megújulás újabb lendületet vehet. Az újépítésű házaknál már alapkövetelmény a zöldenergia, a hőszivattyú szinte megkerülhetetlen. De mennyire illeszthető be egy hőszivattyús beruházás egy régi épület felújításába?

Mi is a hőszivattyú? A lehető legegyszerűbben úgy érthetjük meg, miről van szó, ha kimegyünk a konyhába és a hűtőszekrény mögé csúsztatjuk a kezünket. Egy forró, fekete rácsot találunk ott. Miért forró? Mert bizony, egy hőszivattyúval van dolgunk! A szekrény belsejébe tett ételekben lévő hőt szivattyúzza ki, és adja le kívül. A még mindig nagyon divatos légkondicionáló készülékek is ugyanezen az elven működnek. Tehát most képzeljünk egy egy olyan szerkezetet, amely a környezet hőjét gyűjti össze és némi szellemes technikai segítséggel, amibe most nem mélyülünk el, eljuttatja a meleget egy hőcserélőbe, ahol a házunk fűtésére keringtetett vizet melegíti fel. Jogosnak tűnhet a kérdés, hogy hogyan fog pontosan a hideg téli hónapokban annyi hőt nyerni a környezetből, hogy azzal fűteni lehessen? A választ nem megkerülve, de nem is túlbonyolítva legyen annyi elég, hogy pontosan úgy, ahogy a hűtőbe tett szalámiból és salátából is forróságot produkál a jó öreg fridzsider. Technika. Akit mélyebben is érdekel a dolog, sok remek információt olvashat egy egyszerű kereséssel az interneten.

Amit praktikusan kell tudni a szerkezetről: a hőszivattyú összehasonlíthatatlanul jobb hatásfokú, mint egy sima elektromos kazán. Az, hogy mennyivel hatékonyabb, egy mérőszám mutatja, ez a COP érték. Ez leegyszerűsítve azt mutatja, hogy 1 kW elektromos áramból mennyi kW fűtési teljesítményt tudunk előállítani. Értelemszerűen egy elektromos kazán COP értéke 1. Egy átlagos hőszivattyú COP értéke manapság 3,5-4 között van. Tehát az energiaköltségünk egy normál villanykazánhoz képest egyharmad-egynegyed lehet. Ez azért elég jónak tűnik. S ha mindezt az áramot napelemmel termeljük meg, az azt jelenti, hogy a telepítendő napelemes kapacitás is jóval kevesebb lehet, mintha elektromos kazánt akarnánk működtetni.

Hőszivattyú - Technikai feltételek

Kerti Tamás energetikai tanácsadótól elsősorban azt szerettem volna megtudni, milyen technikai feltételei vannak a hőszivattyú telepítésének. A szakember szerint a legfontosabb mindenekelőtt, hogy szemrevételezzük az ingatlanunkat. Ha gyenge minőségű, hőszigeteletlen, rossz nyílászárókkal rendelkezik az épület, ráadásul az épületgépészet is vascsövekkel megoldott, régi típusú radiátorokkal felszerelt, ott sok gondunk lesz.

A hőszivattyú ugyanis alacsony hőmérsékletű előremenő fűtővízzel dolgozik, ez padlófűtésnél 35 fok körüli érték, de radiátoros fűtésnél is maximum 45-50 fok az, amit jó hatásfokkal elő tud állítani. Nem nehéz belátni, hogy ahhoz, hogy ilyen „langyos” vízzel kellemes meleg legyen otthon ahhoz jó szigetelt falak, ablakok kellenek, és megfelelően nagy felületű, korszerű radiátorok.

A korábbi, magas hőfokkal dolgozó rendszereknél előfordulhatott, hogy zömökebb radiátorokba áramlott a víz, mert nem volt szükség 60-65 fokon nagy felületre. Tehát még a radiátorok cseréjére is szükség lehet. Mindent egybevetve, mivel maga a hőszivattyú sem olcsó berendezés, és a szigetelés, a radiátorcsere is húzós összeg, egy ilyen beruházás az ingatlan állapotától és nagyságától függően néhány milliótól akár a tízmilliós nagyságrendig is terjedhet. Erre javasolta Kerti Tamás, hogy mindenképpen a szigeteléssel kell kezdeni, de ha ilyen nagyságrendű fejlesztésre nincs mód, már sokat spórolhatunk levegő-levegő hőszivattyúval, amit hétköznapi nyelven hűtő-fűtő klímának nevezünk. Ezek a berendezések is működtethetőek H-tarifával, vagy GEO tarifával (ahol az utóbbi van), de akkor praktikusak, ha nem sok helyiséget kell kifűteni, nagy, egybenyitott légtér van leginkább az épületben. Más esetekben a hőlégbefúvós (fan-coil) rendszereket ajánlja.

A szakember szerint megtérülésről az ilyen, régi házaknál nehéz beszélni, mert nagy költségekről beszélünk, és a további karbantartás is költségekkel jár.

De aki le akar szakadni a gázról, annak jó alternatíva, és napelemmel kombinálva (további költség, persze), megtakarítást jelent a rezsiszámlában. A tudat pedig, hogy tettünk valamit a bolygó jövőjéért, nyilván megfizethetetlen.

Más a helyzet a most épülő házaknál, ahol már nem is nagyon lehet másban gondolkozni. Ilyenkor, beépülve a beruházás költségeibe már értelmezhetőbb a konkrét megtakarítás, ha a gázfűtés költségeit nézzük, mint alternatívát (amit már hamarosan nem is építhetnek be az új ingatlanokba). Ilyenkor természetesen padlófűtés kerül kialakításra, amivel maximálisan ki lehet használni a levegő-víz hőszivattyú előnyeit.

Felvetettem Kerti Tamásnak az én esetemet. Amikor családi házba költöztem, az elektromos fűtés nagyon tiszta megoldásnak tűnt, viszont nagyon drágának, a piacon akkor még nem voltak olyan levegő-víz hőszivattyúk, mint most, így ami megfizethetőnek tűnt, az a vegyestüzelésű kazán. Persze egy korszerű fafűtéses rendszert terveztünk, nagy puffertartályokkal, ami lehetővé tette, hogy egy nagy teljesítményű kazánt állítsunk be. Így pár óra alatt megtermeltük az egész napi meleget, amit a jól hőszigetelt tartályokban tároltunk.

Azonban az évek során a következő csapások érték a fatüzelésű koncepciót:

  • a tűzifa ára először elérte, aztán meg is haladta a ház árát (ebben persze a rezsicsökkentés is benne volt)
  • a kertem minden tavaszra, miután felszámoltam a farakásokat borzalmas állapotban volt, két hétvégén csak takarítani kellett, miután bármi mást is csinálhattunk volna, és persze a szomszédok sem örültek a füstnek, ahogy mi sem.
  • Végül váltottunk, nem hőszivattyúra, egyelőre, mert arra pénzünk önerőből nem volt. Az elektromos kazánt kombináltuk a puffertartályokkal. Ugyanis, vezérelt árammal (régi éjszakai áram), nyolc órányi üzemidő alatt névleges teljesítményen feltöltöm a puffertartályokat, 40 százalékkal olcsóbb árammal. A gáznál drágább lett (most még) az energiaszámlám, de a fatüzelésnél már nem. Persze a végcélunk nekünk is a hőszivattyú, de ehhez horribilis pénz kellene, vagy egy jó pályázat (ami van, erről később).

    Kerti Tamás meghallgatva az én helyzetemet, elismerte, hogy mivel az épületgépészet elég új, így éjszakai árammal életképes alternatíva az elektromos fűtés is, persze csak addig, amíg az ember nem tud továbblépni a hőszivattyús beruházás felé.

    Arra gondolva, hogy a hazai ingatlanállomány elég rossz állagú, logikus a kérdés, hogy mindazok, akiknek most nem érné meg a hőszivattyú telepítése, reménykedhetnek-e abban, hogy további teljesítményjavulás esetén ezek a feltételek már számukra is lehetővé teszik egy, a mainál jobb hatásfokú hőszivattyú telepítését? Sajnos erre nem tudott sok reményt keltő információt adni az energetikus.

    Szerinte a hatásfok már nem nagyon növelhető. Amivel kísérleteznek, nem jelenthet olyan mértékű áttörést, hogy gyökeresen megváltozzanak a feltételek.

    Mivel szóba került korábban, hogy a hőszivattyúk nagyon drága berendezések, örvendetes, hogy jelenleg van olyan pályázati lehetőség, hogy akár vissza nem térítendő támogatásként jussanak hozzá, alacsony jövedelmű családok, ráadásul nyílászáró cserével és napelem rendszerrel együtt. A pályázat első fordulója jelenleg már a döntési szakaszban van, aki lemaradt, ősszel még pályázhat. De mielőtt nagyon lelkesek lennénk, két buktató van itt. Az első mindjárt a berendezések magas értéke miatt áll elő. Mivel ez a pályázat célzottan a kevésbé tehetőseket célozza meg, mennyire látja reálisnak Kerti Tamás, hogy idővel, amikor javíttatni kell a hőszivattyút, pont ez a kedvezményezett réteg képtelen lesz erre, és ezáltal a visszájára fordul minden jó szándéka ellenére ez a kezdeményezés? A szakember nem tartja alaptalannak a félelmemet, még rá is tesz egy lapáttal:

    szerinte már a folyamatos, éves karbantartás is gondot okozhat, ugyanis a hőszivattyúknál ez negyven és százharmincezer forint között van. Enélkül viszont a három-ötéves garancia is elveszhet, melynek híján a tulajdonosnak zsebből kell majd fizetnie a fődarabok cseréjét is.

    Persze ez a gond – miután a garancia lejár – előáll. Ráadásul 15 évnél nem sokkal több reálisan egy ilyen berendezés élettartama. Lehetséges megoldásnak azt látja, hogy a biztosítást kell kibővíteni olyanra, mely kiterjed az épületgépészetre is. Már ha van biztosítás, ezt már én teszem hozzá.

    A gazdasági környezet

    A másik veszély, ami erre a pályázatra leselkedik, az a jelenlegi infláció. Tizenegy és félmilliós felső értékhatárral állapították meg a pályázat összegét – tavaly. Azóta az építőiparban sok helyen harminc-negyven százalékkal is elszálltak az árak,

    mindenesetre az már biztos, hogy a tavalyi tizenegymillió forintból idén ugyanazt a műszaki tartalmat nem lehet megvalósítani.

    A megcélzott, alacsonyabb jövedelmű kedvezményezetti réteg nem valószínű, hogy zsebből kifizeti az infláció által megemelkedett költségek és a pályázati maximum közötti különbözetet (ez pár millió forint is lehet, és hónapról-hónapra növekszik). Mi lesz a megoldás? Mert ha a műszaki tartalmat csökkentik jelentősen, veszélybe kerülnek a pályázati célok.

    Erről már Holoda Attila energetikai szakembert kérdeztem meg. Szerinte aktív kormányzati beavatkozás nélkül ezeket a folyamatokat nem lehet kézben tartani. Az építőanyagárak emelkedésére sem az a gyógymód, hogy a kormány felszólítja a kereskedőket, hogy ne emeljék az árakat. Az a helyzet, hogy a rezsicsökkentés a vállalkozásokra nem terjed ki.

    Tehát például egy cserép égetéséhez a gáz jelenleg jóval drágább, mint tavaly volt, ami értelemszerűen beépül az árba. Ha a kormányzat semmit sem lép, marad a műszaki tartalom csökkentése, holott a megoldás, ami a pályázati céllal összhangban van, az a keretösszegek emelése lenne.

    Erre azonban nem sok esélyünk van. Így majd lesz egy csomó félbemaradt, negyedig kész korszerűsítés. Mert bizonyára lesznek kevesek, akik ki tudják pótolni banki kölcsönnel, de a többségnek ez nem megoldás. Megoldás lehetne a hiányzó részt más uniós forrással kipótolni,

    de ehhez jó kapcsolatok kellenének az Európai Unióval.

    Már egy nulla százalékos hitel is érezhető segítség lenne, hiszen a banki kamatok nemcsak jelenleg magasak, hanem növekednek is folyamatosan.

    Az, hogy a gáz kiváltásával mennyire hatékonyan tudjuk csökkenteni a kiadásainkat, felveti azt a problémát is, hogy jelenleg az egész EU-ban a gáz és az elektromos energia ára össze van kötve. Holoda Attila úgy látja, hogy jónéhány ország szeretné, hogy ne mozogjanak együtt ezek az árak. De a helyzet bonyolultabb. Nem "csak úgy" van összekötve, hanem, ahogy Holoda Attila fogalmaz: „összekötődött”. Hogy megértsük, röviden a következőre kell gondolni. Az elektromos áramot több forrásból lehet előállítani, vízerőművekkel, szénnel, nukleáris erőművekkel, nap- és szélerőművekkel is, de persze a hőerőműveket leginkább gázzal működtetik. Amíg ez a gáz a jelenlegi arányban képviselteti magát, addig a piac automatikusan összeköti az elektromos áram árát a gáz árával.

    Azt is tudni kell, hogy a gáz az a rugalmas technológia, amit nagyon gyorsan be- és le lehet kapcsolni, ellentétben egy atomerőművel, aminek a beindítása és leállítása nagyon nehézkes folyamat.

    Magyarországon a nukleáris energiával megtermelt áram sokkal olcsóbb, mint a más forrásokból előállított. Orbán Viktor szorgalmazta is, hogy ne legyen ennyire kötve az árképzés. Például Ausztria adhassa olcsóbban az áramot, mert ott meg rengeteg vízerőművel termelnek, nálunk meg a nukleáris termelésből van a túlnyomó kapacitás, ám a piac nem ilyen egyszerűen működik. A kereskedő beárazza a helyettesítő forrás árát is, hiszen a fogyasztó nem nézi, honnan jön az áram, hanem fel akarja kapcsolni a villanyt.

    Ezt akkor is biztosítania kell a szerződés szerint, ha az olcsóbb forrás valami miatt kiesik. Ezért épül bele az árba nálunk is a gáz ára.

    Adódik a kérdés, ha a földgáz ára elválhatna az elektromos áramétól, sokkal jobban ösztönözné a fogyasztókat az elektromos átállásra? Nyilvánvaló, válaszolja Holoda Attila.

    Jelenleg ugyanis semmi sem ösztönzi az embereket.

    A nyolc éve befagyasztott rezsicsökkentett árral nem az a legnagyobb baj, hogy hatósági ár, az energiahordozók ára mindig is hatósági ár volt, de negyedévenként korrigálták. Most, a 2014-es szinthez képest a gázár hatszoros Holoda szerint. De amíg ezt nem érzi a fogyasztó, sokkal kevésbé lesz motivált váltani, mert azt gondolja, az állam úgyis megvédi majd a magas áraktól.

    Holoda Attila egy példát mond el: néhány évvel ezelőtt egy vizsgálatban azt kutatták, hogy azokban a háztartásokban, ahol technikailag megvan a fűtés szabályozásának a lehetősége (tehát le lehet csavarni a fűtést, ha például elmegyünk otthonról, hogy ne az üres lakást fűtsük), csupán a felhasználók huszonhat százaléka használta ki ezt a lehetőséget.

    Miközben energiaszegénységről beszélünk, leginkább mi pazaroljuk az energiát. És ebben nyilván benne van az is, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel felmentette az embereket a tudatos gondolkodás alól.

    Visszatérve a kiinduló kérdéshez: a műszaki lehetőségeknek megvannak a fizikai korlátai. Viszont, ha a valós gázár jelenne meg (legalább közelítőleg), mindehhez képest az elektromos áram ára jobban eltávolodhatna a nagyon magas földgázétól, akkor ott is megérné hőszivattyút telepíteni, ahol a jelenlegi körülmények között nem rentábilis.

    (Szerettem volna megismerni a döntéshozók álláspontját is, ám megkeresésemre érdemi választ huszonnégy nap és öt elküldött e-mail után sem kaptam.)

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Címlapról ajánljuk



    Link másolása


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    Link másolása


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk


    Link másolása


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk


    Link másolása


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk