HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Mészáros Lőrinc nagyon elhúzott Csányi Sándortól a leggazdagabbak listáján

A felcsúti gázszerelő-üzletembernek vagyona már majdnem 480 milliárd forint, Csányié még a 400 milliárdot sem éri el.

Link másolása

Magasan veri már Mészáros Lőrinc az OTP elnökét, Csányi Sándort a Forbes Magazin legfrissebb, az 50 leggazdagabb magyart bemutató listáján.

A felcsúti milliárdos vagyona már eléri a 479,4 milliárd forintot, míg a banktulajdonos ennél 86 milliárddal kevesebbel, 393,4 milliárd forinttal rendelkezik.

Mészáros tőzsdei mamutcégét, az Opus Globalt alaposan megrángatta a koronavírus , de az árfolyam az év végére visszakapaszkodott, a tőzsdén kívüli érdekeltségei pedig tovább arattak.

A Forbes szerint a jövőben Mészáros még jobb időkre számíthat, hiszen üzletileg érdekelt Paks II. építésében, a kínai óriáshitellel készülő Budapest–Belgrád-vasútvonal projektjében és a három pénzintézet összeolvadásával létrejövő bankholdingban is. Ezzel egyébként egy olyan pénzintézet jön létre, ami közel kétmilliós ügyfélkörével a második legnagyobb lesz a Csányi-féle OTP mögött.

A lista harmadik helyére a leginkább a Wallis csoportról ismert, főleg ingatlanban utazó Veres Tibor futott be. Érdekeltsége, a Wing Magyarország legnagyobb ingatlanos cége, és már nemcsak a magyar piacon erős, a lengyel Echo Investment többségi részesedésének felvásárlásával is komoly régiós pozíciókat szerzett.

Érdekesség, hogy a 10 leggazdagabb magyar között két orosz is szerepel: Rahimkulov Timur (4. hely) 257 milliárd, testvére, Ruszlan (7. hely) pedig 240 milliárd forint vagyonnal büszkélkedhet.

Apjuk, Megdet Rahimkulov a rendszerváltozás után a Gazprom képviselőjeként érkezett Magyarországra, és hamarosan óriási befolyásra tett szert az energetikai és a bankszektorban egyaránt. Ő mára visszaköltözött Oroszországba, tíz éve vagyona alapját főként OTP- és Mol-részvényei adták. Vagyona az amerikai Forbes szerint körülbelül 1,4 milliárd dollárra (több mint 560 milliárd forintra) rúg.

Az ötödik helyen az erotikus szolgáltatásokat kínáló cégekből meggazdagodott Gattyán György, míg a hatodikon az MPF Industry Group főrészvényese, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke, a magyar Nemzetgazdasági Miniszter tanácsadója, Felcsuti Zsolt áll.

Befért az első tízbe Demján Sándor özvegye és családja, és bár a vagyon apadni látszik, azért megelőzik Szíjj Lászlót, a néhány év alatt a legnagyobb útépítővé nőtt Duna Aszfalt tulajdonosát, aki tavaly azzal került be a hírekbe, hogy az ő jachtján nyaralt feleségével Szijjártó Péter külügyminiszter.

A leggazdagabbak becsült vagyona 2020-ban:

1. Mészáros Lőrinc és családja 479,4 milliárd forint

2. Csányi Sándor 393,4 milliárd

3. Veres Tibor 258,6 milliárd

4. Rahimkulov Timur 257 milliárd

5. Felcsuti Zsolt 246,1 milliárd

6. Gattyán György 245,6 milliárd

7. Rahimkulov Ruszlan 240 milliárd

8. Demján Sándorné és családja 214,3 milliárd

9. Szíjj László 184,4 milliárd

10. Széles Gábor 146 milliárd

Bige Lászlót újabb ügyben vádolták meg hűtlen kezeléssel, de a műtrágyakirály cégcsoportja, a Nitrogénművek eredményén ez egyáltalán nem látszott meg, sőt a Forbes közlése alapján javultak a paraméterei. 115 milliárdos vagyonnal jelenleg a 12. helyen áll.

Garancsi István, a miniszterelnök barátja 66,7 milliárd forintos becsült vagyonnal a lista 23. helyére tudott felkerülni. Ő tavaly a soproni kaszinója mellé, megszerezte az öt fővárosi játékterem-koncessziót is, és Szalay-Bobrovniczky Kristóffal együtt a néhai Andy Vajna kaszinóbirodalmának tulajdonosa lett. A csoport ontja a pénzt, legalábbis tavaly 32,8 milliárdos forgalomból 11,7 milliárdos profitot csinált.

Nem tűnt el a leggazdagabbak közül a miniszterelnökkel 2015-ben látványosan szakító, egykor a Fidesz gazdasági főemberének számító Simicska Lajos sem: ő jelenleg 39 milliárdra becsült vagyonnal a 37. helyen áll.

Andy Vajna özvegyétől, Vajna Tímeától májusban Garancsi és Szalay-Bobrovniczky megvásárolta a holding legértékesebb szeletét, a kaszinókat. A Forbes becslése szerint 15-16 milliárd forintos üzletről lehetett szó. Ezzel a filmproducer özvegyének vagyona megközelítőleg 38,6 milliárd forintot tesz ki, ami a lista 41. helyére elegendő.

Az ismertebb nevek közül szerepel még a listán Váradi József, a Wizz Air tulajdonosa, Schmitt Mária, a Terror Háza igazgatója 35,1 milliárddal és Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója 28,7 milliárd forintos vagyonnal.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: