HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Mérő László: „Orbán Viktor kétharmadot hétszentség, hogy nem fog kapni”

A matematikus Veiszer Alinda műsorában arról is beszélt, hogy szerinte „nem '56 szabadságharcos nemzete vagyunk – az most Ukrajna – most a kipofázó, megbízhatatlan árulók vagyunk”.
Forrás: Telex, fotó: Youtube - szmo.hu
2022. március 19.


Link másolása

Mérő László matematikus, publicista és pszichológus Veiszer Alinda műsorának vendége volt. Egy éven belül másodszorra. A beszélgetés során kifejtette véleményét az orosz-ukrán háborúról és az országgyűlési választásokról is.

„2010-ben én azt írtam, most már szégyellem, de azt írtam, hogy na akkor most itt a lehetőség, senki nem ugathat bele, hogy csináljon egy normális országot. Oldja meg azokat a problémákat, amiken 20 éve tökölnek”

- mondta Mérő, korábban megfogalmazott véleményét Orbán Viktorról.

Az interjú elején Mérő a választás kiélezettségéről és a kampányról elmélkedett. Szerinte az ellentétes álláspontoknak vitatkozniuk kellene egymással, utalva a miniszterelnök-jelölti vita hiányára. A köztereken zajló plakátháborút is kifogásolta, húsz az egyhez az arány, ha nem több, a Fidesz javára.

A „Márki-Zay 100 százalékban Gyurcsány” plakátokon pedig Dobrev Klárát akarták szerepeltetni, azonban nem ő lett a miniszterelnök jelölt. Új ötlet hiányában ezt használták fel Mérő véleménye szerint.

„Márki-Zay néha mond olyanokat amiktől megborzongok, de ezért választottuk, hogy másmilyen legyen”

- mondta Mérő.

Hozzátette, hogy „néha feláll a szőr a hátán” Márki-Zay egyes mondataitól, ugyanakkor jó államférfinek tartja. Churchill-hez hasonlította, hiszen ő is mondott hasonlóan erős kijelentéseket, mégis államférfinek tartják sokan a mai napig. Kiemelte, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje tapsot kért Orbán Viktornak, mikor kimondta: az orosz-ukrán háborúban, az orosz fél az agresszor.

Mérő úgy véli, hogy az egyéni körzetek 80 százaléka biztosan nem lesz meg a kormánypártoknak, ami pedig szükséges a kétharmadhoz.

„Orbán Viktor kétharmadot hétszentség, hogy nem fog kapni”

- fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy Magyarország a demokrácia és a diktatúra között van, de a fair-play szabályait a legkevésbé sem tartja be. Erre személyes sérelmét hozta fel példának: nem épült meg a Rubik-háza (aláírtak szerződést és Rubik Ernő is beleegyezett), helyette rengeteg stadion készült, aminek a jelentős része felesleges.

Az orosz-ukrán háborúra kitérve Mérő úgy gondolja, Putyin extrém kockázatot vállalt be és számításai nem jöttek be, hiszen az ukránok nem testvérnépként fogadták őket.

„Az oroszoknak annyiból igazuk volt, hogy ukrán nép eddig nem volt. Most születik egy európai nép, és úgy tűnik Európa így is reagál rá”

- mondta.

Mérő számára az mutatja az ellenzéki összefogás működőképességét, hogy teljesen egyetért velük a háború kérdésében.

„Nem '56 szabadságharcos nemzete vagyunk – az most Ukrajna – most a kipofázó, megbízhatatlan árulók vagyunk”

- tette hozzá Mérő.

A beszélgetés végén elmondta, szerinte Orbán Viktor olyan országot épített fel, ahol bármikor fel lehet rúgni a szabályokat. Szerinte nem élünk rosszabbul, mint tizenkét éve, de nem látjuk tisztán, hogyan húzott el fejlődésben mellettünk Szlovákia és Románia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: