HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Merkely: „Ennél jobb logisztikánk van nekünk” – reméli, hogy az olasz állapotok nem fognak bekövetkezni Magyarországon

Az egészségügyben dolgozók, látván a járványügyi helyzetet, szinte biztos, hogy kihozzák magukból a maximumot – mondta az egészségügy teljesítőképességéről a Semmelweis Egyetem rektora. Jelenleg közel 600-an fekszenek az SE klinikáin.

Link másolása

"Nyilvánvalóan emberek vagyunk, és el tudunk fáradni", tehát a tartós, maximális teljesítményt nagyon hosszan "nem tudjuk biztosítani" - tette hozzá ugyanakkor Merkely Béla a Kossuth

Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Mint mondta, az egészségügyben dolgozók azért örültek az úgynevezett restrikciós intézkedéseknek, mert ettől azt várják, két-három hét múlva csökken a kórházakba érkező betegek száma, és ennek következtében tudnak kicsit pihenni, hogy "a hátralévő hónapokban megint csak közel maximális teljesítményt tudjanak nyújtani minden egyes beteg esetében".

Kitért arra is: a Semmelweis Egyetem az egyik legnagyobb ellátója az országnak, 2200 ágyuk és néhány száz rehabilitációs ágyuk van, és kétnaponta tartanak operatívtörzs-ülést, vagyis folyamatosan nyomon követik, "milyen fokú" a betegek beáramlása az egyes járványosztályokon, klinikákon. Mint mondta, az egyetemnek 40 klinikája van, és ezek szükség esetén kisegítik egymást, átcsoportosítják a munkaerőt, ha szükséges.

Jelezte: fontos az is, hogy "le is cseréljék" a munkaerőt. Példaként elmondta, a rezidenseket a Covid-ellátásban kéthavonta cserélik, hogy "tudjanak egy kicsit pihenni, és aztán ismételten visszaengedjük őket".

"A Semelweis Egyetem klinikáin sok beteg van, de az elszántság maximális, kollégáink minden reggel elkötelezetten és elszántan lépnek be az egyetem kapuján, hogy a betegeinket gyógyítsuk" - szögezte le.

Az olaszországi kórházak leterheltségéről napvilágot látott hírekre reagálva Merkely Béla azt mondta, nagyon reméli, hogy ilyen Magyarországon nem fog bekövetkezni, "ennél jobb logisztikánk van nekünk".

Hozzátette: a nagy ellátóknak - mint a Semmelweis Egyetem és a nagy orvosegyetemek - előbb saját intézményükön belül kell az erőforrást megfelelő módon mobilizálni és irányítani. Megjegyezte: ha ez nem elég, és úgy látják, egy-két héten belül "nem lesz elég humán erőforrás", akkor azt időben kell jelezni az operatív törzsnek. Szólt arról is, hogy az SE 56 embert adott kölcsön más kórházakba a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén. Közölte: a tervek szerint 900 ágyig "kell felmenni", de jelenleg közel 600-an fekszenek az SE klinikáin.

Merkely Béla szólt arról is, hogy alapvetően két különböző típusú vakcina lesz elérhető. Az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalat vakcinájáról - amelyről a héten jelentették be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el - azt mondta,

ez egy különleges, "messenger RNS" típusú védettséget ad; előre megtervezi az örökítőanyag a vírussal szembeni antitestet, és ezt fogja leképezni.

Vagyis - magyarázta - nem aktív immunizálást csinál, hanem beviszi az információt a szervezetbe, és a szervezet ezen információnak a birtokában fogja legyártani azokat a nélkülözhetetlen ellenanyagokat, amelyek a vírus behatolásakor likvidálják a szervezetből, lecsökkentik a mennyiségét és ennek következtében biztosítják az immunitást - tette hozzá.

Úgy vélte, a 90 százalékos immunitás "nagyon magas szintű eredmény", és lehet rá alapozni.

Mint mondta, a többi hagyományos vakcina: ott egy vírust - leggyakrabban adenovírust - alkalmaznak vektorként, és abban a vírusban van a Covid-19 speciális fehérjéje kódolva. Amikor az adenovírus - amely egyébként nem betegíti meg a szervezetet - mégis bejut a szervezetbe, ez ellen a szervezet fog megfelelő ellenanyagot termelni, és egy esetleges Covid-fertőzéskor már a szervezetben kódolva ott van az antitest és a lehető leggyorsabban belép a hadrendbe és megakadályozza a fertőzést - magyarázta.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: