"Az utóbbi öt évben sürgős szívműtétre váró beteget nem veszítettünk el" - megszólalt a kirúgott sebész ügyében a Bajcsy főorvosa
Komoly vita alakult ki Székely László menesztése kapcsán. Kollégája, Dr. Andrássy Péter azt írta közösségi oldalára: "noha nem vagyok Székely László barátja", késlekedés miatt az utóbbi öt évben sürgős szívműtétre váró beteget nem veszítettünk el.
Ezt írta közösségi oldalára:
"Székely doktorral 10 éve vagyok kisebb nagyobb megszakításokkal munkakapcsolatban. Öt éve vezetem a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Kardiológiai Osztályát és mint invazív kardiológiai osztály, rengeteg betegnél állítunk fel olyan diagnózist, melynek megoldása néha sürgős, néha tervezett szívműtét. Betegeink 90%-át az Országos Kardiológiai Intézetbe referáltuk, referáljuk most is szívsebészeti beavatkozásra, ahol véleményem szerint szakmailag és emberileg is korrekt ellátásban részesülnek. Ha nem így lenne, nem tudnám legjobb lelkiismeretem szerint ebbe az intézetbe irányítani osztályunk betegeinek legnagyobb részét műtétre.
Székely kétheti rendszerességgel jött ki az osztályunkra, ahol megbeszéltük a két hét alatt műtétre váró betegeket. Amennyiben konzíliumunk úgy döntött, hogy műtét a megoldás, ő elvitte a betegek anyagát és ő vagy egy kollégája berendelte a beteget műtétre. Ha sürgős eset volt, elég volt telefonálni és szükség esetén azonnal megoperálták a beteget.
Késlekedés miatt az utóbbi öt évben sürgős szívműtétre váró beteget nem veszítettünk el. Nekünk Székely doktor elsősorban nem a „sztársebész” volt, hanem egy kolléga, akinek a beteg érdeke az első.
És mindegy volt számunkra, hogy egy hajléktalanról, egy drogos terhes asszonyról vagy bárki másról van szó, a beteget nézte. Felsorolhatatlan ez az utolsó öt éves együttműködés hány beteg életét menthette meg.
Még egyszer hangsúlyozom, nem azért mert ő „minimálinvazív”, meg kitűnő, hanem azért mert ebben kis országban, a valljuk meg sok sebtől vérző egészségügyben valami normálisan működött, úgy ahogy- saját tapasztalatomból mondom- dolgoztam Angliában és Németországban- Európa másik felében is működik.
Sokan telefonálnak kollégák, „mi van a Lacival” , „ilyen veszteség nem érheti a betegeket” stb., de emlékeim szerint (nem követem maradéktalanul a burjánzó sajtóeseményeket) a kollégák közül nyilvánosan nem nagyon álltak ki mellette. „Várjuk ki, mi lesz a dolog kimenetele” mondják.
Én is voltam már korábban, ha nem is annyira mint most ő, de szorult helyzetben és éreztem milyen, mikor az ember körül elfogy a levegő. Nem irigylem őt.
Magam miatt írok, hogy akármi is legyen Székely doktor sorsa, ne kelljem magamnak szemrehányást tennem, hogy nem szóltam időben: én egy tisztességes, a betegek érdekét szem előtt tartó, kitűnően felkészült kollégát ismertem meg benne. Ezt a következtetést nem egy vagy két eset alapján, hanem több száz közös eset után vontam le."