HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Megszavazta az infrastruktúrafejlesztési javaslatot, a szociális csomagról nem döntött az amerikai képviselőház

Az 1200 milliárd dolláros törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza. A vasúthálózat korszerűsítésére 66 milliárd dollárt költenének. Tervezik a víziutak helyreállítását és az internetszolgáltatás bővítését.

Link másolása

Amerikai idő szerint péntek éjszaka megszavazta a törvényhozás alsóháza Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntött.

Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza. A vasúthálózat korszerűsítésére 66 milliárd dollárt, a vízellátásában fennálló problémák megoldására 55 milliárdot, az elektromos hálózat korszerűsítésére pedig 65 milliárdot költenének. Tervezik a víziutak helyreállítását és az internetszolgáltatás bővítését.

A szenátus augusztusban hagyta jóvá a tervezetet. A képviselőház - a demokraták szándékai szerint - már hetekkel ezelőtt szavazott volna az infrastruktúrafejlesztési csomagról, illetve azzal egy időben Joe Biden elnök akkor még 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról. Utóbbi családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz.

Azonban a tervezettel, amelyet az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozna a Biden-kabinet, nemcsak a republikánusok, hanem a centrista demokraták sem értettek egyet. A múlt hónapban Joe Manchin, Nyugat-Virginia, valamint Kyrsten Sinema, Arizona demokrata szenátora is jelezte, hogy sokallja a 3500 milliárd dolláros kiadást.

Amennyiben a demokrata többségű alsóház megszavazza a szociális csomagot, akkor az az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház elé kerül, ahol - ha szavazategyenlőség alakul ki - Kamala Harris alelnök dönt a javaslatról. Ehhez azonban minden demokrata szenátor szavazatára szükség van, a centristákéra is.

A demokrata párton belül feszültség alakult ki, ugyanis a "progresszív" törvényhozók bejelentették, hogy nem hajlandóak engedni a 3500 milliárd dollárból. Kilátásba helyezték, hogy addig nem szavazzák meg az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot, amíg nem egyeznek meg a szociális csomagról.

Végül október végén egy kompromisszumos, felére csökkentett, 1750 milliárd dolláros szociális csomagot terjesztett a kongresszus elé a kormány. A tervezet jelentősen megváltozott az egyeztetéseket követően. Kikerült például a csomagból Biden azon terve, hogy két évre tandíjmentessé teszik a közösségi felsőoktatási intézményeket.

Nem szerepel a csomagban a korábban beharangozott 12 hetesre tervezett fizetett szabadság, illetve családi betegszabadság sem. Szintén a tervek között volt az úgynevezett Medicare szövetségi egészségbiztosítási program kibővítése, azonban ezt sem tartalmazza az új javaslat. Az úgynevezett tiszta villamosenergia-program - amely pénzügyi támogatást nyújtott volna az elektromos közműszolgáltató vállalatoknak, hogy beszüntessék a fosszilis tüzelőanyagok használatát - szintén kimaradt a tervezetből.

Az új javaslat szerint 2022-ig meghosszabbítanák a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve ingyenes óvodai ellátást biztosítanának a 3 és 4 éves gyermekek számára. A Biden-kabinet 100 milliárd dollárt költene a bevándorlók felzárkóztatására és jogi képviseletére, valamint a menekültügyi és határvédelmi rendszer fejlesztésére, 500 milliárd dollárt pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre.

Pénteken - immáron sokadszorra - ismét azt tervezték a demokraták, hogy egyszerre szavaznak a képviselőházban a két csomagról. Azonban ez a hetek óta tartó egyeztetéseket követően sem történt meg, ugyanis a párt centrista politikusai kijelentették, nem szavaznak addig a szociális tervezetről, amíg nem látják a kongresszus költségvetési hivatalának (CBO) teljes elemzését a törvényjavaslatról.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke pénteken azt mondta: a párt vezetői bíztak abban, hogy mindkét javaslatról szavazhatnak, de úgy döntöttek, hogy "elfogadják néhány törvényhozó kérését", és tisztázzák a jogszabály pénzügyi vonatkozásait.

Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője azt mondta: meggyőződése, hogy hálaadás napja előtt elfogadják a javaslatot.

Biden - elhalasztva vidéki utazását - késő este közleményt adott ki, amelyben a párt minden tagját felszólította, hogy támogassa a két tervezetet. Reményét fejezte ki, hogy a szociális csomag elfogadásáról november 15-én szavaznak majd, amikor a képviselők visszatérnek egyhetes szünetükből.

A képviselők helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt 228-206 arányban megszavazták az infrastruktúrafejlesztési törvényt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: