A Rovatból
hirdetés

Mégsem oltják be soron kívül a szoptatós kismamákat

Ez az RTL Híradóhoz is eljutott tisztifőorvosi levélből derült ki, amelyben az is szerepel: kizárólag a várandósok kerültek előrébb az oltási sorrendben.

Link másolása

Mégsem oltják be soron kívül a szoptatós kismamákat - ez derül ki egy, az RTL Híradóhoz is eljutott tisztifőorvosi levélből. Ebben az is szerepel, hogy kizárólag a várandósok kerültek előrébb az oltási sorrendben. Ezt a Híradónak több háziorvos is megerősítette.

"A Covid-19 betegség szempontjából a szoptatás önmagában nem kockázati tényező"

- ez áll az országos tisztifőorvos tegnapi tájékoztató levelében, amely az RTL Híradóhoz is eljutott. Müller Cecília azt írja:

a szoptatós édesanyák is kaphatnak oltást, de csak "az oltási munkacsoport eljárásrendjének megfelelően."

Vagyis ez alapján a szoptatós kismamák egyelőre nem kerülnek előrébb az oltási sorrendben, hacsak nincs valamilyen krónikus betegségük, ami ezt indokolná. Hétvégén ez még nem így volt. Az RTL Híradó stábja szombaton forgatott a Semmelweis Egyetem egyik oltópontján, ahol több kismamát is beoltottak. Egyikük a Híradónak úgy fogalmazott: "Én a Pfizert kaptam meg, és azért, mert egy hat hónapos kisbabát szoptatok".

Az Egyetem oltópontjain aznap mintegy ezren kaptak vakcinát, az egyetem rektora is várandós és szoptatós édesanyákat említett, amikor erről és a heti oltási tervükről beszélt.

"9 ezer olyan vakcina van, amelyik alkalmas arra, hogy a kismamákat és a szoptatós mamákat beolthassuk" - fogalmazott Merkely Béla.

Kedden az országos tisztifőorvos is együtt emlegette a szoptatós és a várandós kismamákat.

"Aki várandósként vagy szoptatós édesanyaként szeretné felvenni a védőoltást az első körben regisztráljon"

- fogalmazott Müller Cecília.

Az RTL Híradónak a napokban több édesanya is arról panaszkodott, hogy ellentétes információkat kapnak. Volt, aki még ma délelőtt sem tudta, végül kaphat-e oltást vagy sem, mert a háziorvosa is bizonytalan volt.

"Azt kérték hogy majd a hét második felében, szerdán vagy csütörtökön telefonáljak újra, addigra valószínűleg ők is kapnak információkat" - mondta egy szoptatós édesanya.

Az RTL Híradó hiába kért pontosítást az operatív törzstől, a mai tájékoztatón nem olvasták fel kérdésüket. Az országos oltási munkacsoport egyik tagja a Híradónak azonban megerősítette: kizárólag a várandós nőket veszik előre az oltási sorrendben.

"Ők sokkal fokozottabb rizikóval rendelkeznek a koronavírus súlyosabb szövődményei kapcsán, a szoptató kismamák esetében pedig nyilván figyelembe kell venni az esetlegesen meglévő társbetegségeket, veszélyeztető állapotokat, és ezek megléte esetén nyilván ők is előnyben részesítendők"

- mondta Békássy Szabolcs, országos kollegiális vezető háziorvos.

A várandós kismamáknak regisztráció után a háziorvosnál kell jelentkezniük. A vakcinák elosztásától függően a háziorvos dönti el, hogy a rendelőben vagy az oltóponton kapja meg a vakcinát.

"Akik az oltópontra kerülnek beutalásra, ott nem kell hozzá plusz háziorvosi beutaló, elegendő lesz az, hogyha a háziorvos lejelenti a kismamát" - mondta Torzsa Péter, családorvos.

A várandósokat egyelőre csak Pfizerrel vagy Modernával oltják.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: