HÍREK

Megrohamozták az igénylők a bankokat: akár fél év alatt is kimerülhet a zöld hitelekre szánt keret

Sokan más lakáskölcsönnel együtt veszik fel a zöld hitelt, és akár az építési, vásárlási terveiket is módosítják ennek érdekében - derül ki a Bank360.hu összesítéséből.

Link másolása

Október 4-én startolt el a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon Programja, mellyel energiatakarékos új ingatlanok építésére és vásárlására lehet akár 70 millió forintos lakáskölcsönt felvenni a piaci hiteleknél jóval olcsóbban, legfeljebb 2,5 százalékos kamattal.

Az MNB által refinanszírozott konstrukciót nyújtó pénzintézetek közlései szerint a folyamatban lévő zöld hitel ügyletek volumene több banknál már egy hónap után meghaladta a 15 milliárd forintot.

Az sem ritka, hogy már folyamatban lévő lakáscélt módosítanak csak azért, hogy igénybe tudják venni a kedvezményes zöld hitelt.

A Bank360.hu elemzőinek öt nagybank nyilatkozott az első hetek tapasztalatairól.

A CIB Banknál október elején indult el a Zöld Otthon hitelprogram, azóta a teljes lakáscélú befogadások több mint 10 százaléka zöld hitel. A CIB-nél tíz ügyfélből négyen kamatmentes otthonteremtési kölcsönt is igényelnek a Zöld Otthon hitel mellé. Az átlagos igényelt zöld hitelösszeg meghaladja a 30 millió forintot, az emellé, ugyanarra a célra igényelt 0 százalékos kamatú otthonteremtési kamattámogatott hitel átlagos összege pedig 12 millió forintra tehető. A CIB Banknál jelenleg a zöld hitel csak új ingatlan vásárlására érhető el, 2022 első negyedévében viszont már építési hitelcélra is fel lehet venni.

Az Erste Bank a program indulása óta mintegy 200 hitelkérelmet fogadott be, összesen 4 milliárd forintot meghaladó értékben, de csaknem 18 milliárd forintnyi ügylet van összesen folyamatban. A piaci zöldhitel esetében az átlagos hitelösszeg 30 millió forint, míg a zöld otthonteremtési hitelnél 12 millió forint, az ügyfelek mintegy 60 százaléka mindkét terméket igényelte. Az ügyfelek 60 százaléka építési célra igényelte a hitelt, a vásárlások aránya 40 százalék.

Az OTP Bank már az indulás óta jelentős érdeklődést tapasztal az ügyfelek részéről, a hitelintézethez a válaszadásig 18 milliárd forint értékben érkezett be zöld hitel igénylés. Sokan a kamattámogatott Zöld CSOK igénybevételével szeretnék megvalósítani lakhatási céljaikat, arányuk körülbelül kétharmadra tehető. Az igénylők egy része kifejezetten a Zöld Otthon Program hatására módosította az építési tervet, hogy megfeleljenek az energetikai elvárásoknak.

A Takarékbanknál az első hónapban ötmilliárd forintnyi hitelt igényeltek az ügyfelek, közülük sokan a családi otthonteremtési kedvezménnyel együtt. Új lakás vásárlására 40 százalék, építésre 60 százalék tervezi költeni a felvett kölcsönt - az átlagosan igényelt hitelösszeg 20,27 millió forint.

Az UniCredit Bank a válaszadás pillanatáig közel 350 millió forint értékben fogadott be hiteligénylést. Az igényelt zöld hitelek 85 százalékát építésre, 15 százalékát új lakás vásárlására kívánják fordítani a bank ügyfelei. A zöld hitel igénylések mintegy 40 százalékához pedig kamatmentes otthonteremtési kölcsön is kapcsolódik.

A nagyobb bankok visszajelzései alapján csak az első hónapban több mint 40 milliárd forintnyi zöld hitel iránt adtak le igénylést az ügyfelek, ami a 200 milliárd forintos keret 20 százalékának felel meg. A pontos folyósítási adatokra értelemszerűen még várnunk kell, azonban

ha a program iránt továbbra is ekkora marad az érdeklődés, akkor a hitelkeret akár fél éven belül is kimerülhet. A keret bővítéséről a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hozhat döntést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET: