HÍREK
A Rovatból
hirdetés

"Megkezdődött a hatodik kihalás kora" – az emberiség az állatok 60%-át kiirtotta 1970 óta

Ha véget is vetnénk ennek a folyamatnak, úgy is 5-7 millió évre lenne szükség a természet újjászületéséhez.

Link másolása

Egy friss jelentés szerint az emberiség az emlősök, a madarak, a halak és a hüllők 60%-át eltüntette az 1970-es évek óta, ez pedig arra ösztönzi a szakértőket, hogy megkongassák a vészharangot: az élővilág kiirtása vészhelyzetet eredményez, ami egész civilizációnkat fenyegeti.

Az élővilág lemészárlásáról szóló nagyszabású jelentést a WWF közölte, elkészítéséhez 59 tudóst vontak be a világ minden tájáról. Megállapították, hogy a globális lakosság hatalmas és növekvő fogyasztása az élelem és az egyéb források tekintetében lerombolja az élet évek milliárdjai alatt kialakult "hálóját". Márpedig végső soron ez a háló felel az emberi társadalom számára nélkülözhetetlen tiszta levegőért, vízért és minden másért is.

"Mintha alvajárás közben egy szikla peremén sétálnánk" - mondja Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi igazgatója a kialakult helyzetről. "Ha az emberi populációban lenne 60%-os csökkenés, az egyenlő lenne Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Kína és Óceánia kiürülésével. Ehhez hasonlíthatjuk, amit tettünk."

"Bármennyire is borzalmas, ez túlmutat a természet csodáinak elvesztésén. Valójában az emberiség jövője került veszélybe. A természet nem csupán a gyönyörködtetésünkre született, hanem az életfenntartó rendszerünk."

"Vészesen futunk ki az időből," nyilatkozta Johan Rockström professzor, a potsdami Klímaváltozást Kutató Intézet globális fenntarthatósági szakértője. "Csakis akkor van esélyünk az emberiség stabil földi jövőjének megőrzésére, ha kézbe vesszük az ökoszisztémák és az éghajlat sorsát."

Sok tudós szerint megkezdődött a hatodik kihalás kora. Az első olyan kihalásé, melyet egy faj okozott - a homo sapiens. Más kutatások szerint az emberiség a civilizáció hajnala óta az emlősök 83%-ával és a növények felével végzett, és még ha véget is vetnénk ennek a folyamatnak, úgy is 5-7 millió évre lenne szükség a természet újjászületéséhez. Márpedig számtalan szakértő szerint az élővilág pusztulása ugyanannyira veszélyes, mint az éghajlatváltozás.

A természet márpedig hozzájárul az emberi jóléthez nemcsak kulturális és spirituális értelemben, hanem a táplálék, a tiszta víz és valamennyi természetes energia termelésével, valamint az éghajlat, a légszennyezés, a beporzási folyamatok és az árvizek szabályozásával is.

Az élővilág veszteségének első számú oka a természetes élőhelyek eltűnése - nagy részük a mezőgazdasági területek térnyerésének esik áldozatul. Jelenleg a Föld területeinek háromnegyedét érinti emberi tevékenység. A második legpusztítóbb ok az élelemszerzés - 300 emlős halt ki az emberiség táplálék utáni hajszájában, az óceánokon pedig tombol a végzetes ipari halászat. A harmadik kritikus krízis pedig a vízi és szárazföldi, vadon élő állatokat egyaránt sújtó kémiai szennyezés.

Ugyanakkor a védelmi erőfeszítések működhetnek, hiszen például Indiában a tigrisek száma 6 év alatt 20%-kal emelkedett, hála élőhelyük védelmének. A kínai óriáspandák és az Egyesült Királyság vidráinak helyzete is javuló tendenciát mutat. Ennek ellenére korántsem bízhatjuk el magunkat.

Marco Lambertini, a WWF International igazgatója szerint az alapvető kérdés a fogyasztás: "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenlegi fenntarthatatlan termelési modellek és a pazarló életmód hatását". A világ nemzetei már dolgoznak az ENSZ biológiai sokféleségről szóló, 2020-as egyezményén, mely Mike Barrett szerint az utolsó esélyünk, amit mindenképp meg kell, hogy ragadjunk.

Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója elmondta: "Mi vagyunk az első nemzedék, aki tisztában van vele, hogy megsemmisíti a bolygóját, és az utolsó, aki bármit is tehet ez ellen."

Forrás: theguardian.com

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: